A térség első lakosai a stillaguamish és sauk indiánok voltak, akik a Stillaguamish folyó mentén (a mai Arlington területén) fekvő Skabalko településen éltek.[5] A mai Trafton helyén Chuck-Kol-Che terült el.[6]
Az 1851-ben megérkező Samuel Hancock befektető az őslakosok vezetésével kenuról tekintette meg a környéket.[6][7] A Point Elliott-i egyezmény 1855-ös aláírásával az indiánokat a Tulalip rezervátumba telepítették, ekkor a területen a fehérek fakitermelésbe kezdtek.[8]
A hadsereg Fort Steilacoom és Fort Bellingham között utat épített. Az 1880-as években a karavánok számára további utak épültek, így egyre több vállalkozó érkezett a térségbe. Az első üzletet 1888-ban nyitotta meg Nels K. Tvete és Nils C. Johnson; ezt később a favágókat kiszolgáló szálló követte.[9][10]
Annak reményében, hogy a Seattle, Lake Shore & Eastern Railroad vasútvonala erre fog haladni, két települést is létesítettek.[6][10]Granville O. Haller ezredes fia, G. Morris Haller 1883-ban megalapította Haller Cityt.[8][11] A vasúttársaság állomását az új helységtől délre, egy magasabban fekvő területen építette fel. 1890. március 15-én Earl és McLeod befektetők a megálló mellett megalapították Arlingtont, amelyet Henry Bennetről, Arlington első grófjáról (II. Károly angol király kabinetjének tagja) neveztek el. A hivatalos jegyzékekbe mindkét település 1890-ben került be, így rivalizáció alakult ki közöttük.[8][9]
1893-ban a két településen összesen ötszázan éltek, és fő bevételi forrásuk a mezőgazdaság és a zsindelygyártás volt;[6][10] saját iskolájuk és postájuk volt, emellett mindkét helységben működtek üzletek, szállók, szalonok, templomok és közösségi létesítmények.[6][10] 1891-ben kettő telepes igényt tartott a két helység közötti 16 hektáros területre, így azok nem tudták bekebelezni egymást.[12] Az 1890-es évek végén a befektetők és kereskedők Arlingtont létesítették előnyben, így Haller City hanyatlásnak indult.[10][13] Ma Haller City nevét egy park[14] és egy iskola viseli.[15]
Városi rang
Arlington az 1903. május 5-ei szavazást[16][17] követően május 20-án kapott városi rangot.[6] Az első polgármestere John M. Smith gyártulajdonos lett.[18][9][19] A következő néhány évben megnyílt a város bankja, tejüzeme, első parkja, könyvtára, valamint elérhetővé vált az elektromos áram és a telefonszolgáltatás is.[6][13]
A huszadik század elején a város gazdaság a faiparon és a mezőgazdaságon alapult. Az első világháborút követően műhelyek és más gyáregységek is nyíltak. Az 1930-as években az üzemek többsége bezárt, így a térségben megnőtt a munkanélküliség.[6] A szövetségi kormány által indított programban fiatal, munkanélküli férfiakat alkalmaztak, akik építkezéseken vettek részt és a Baker-hegyi Nemzeti Park tűzvédelméért feleltek.[6][13] Arlington járdái, középiskolája és repülőtere a Works Progress Administration és a Civil Works Administration támogatásával készültek el.[6]
1943-ban a városi repülőteret a hadsereg támaszpontjává alakították át, melyhez új futópályák és hangárak létesültek. 1946-tól engedélyezték a polgári szolgálat és a kereskedelem jelenlétét, 1959-ben pedig az önkormányzat visszakapta a létesítményt.[20][21]
1959. október 19-én egy Boeing 707-es tesztrepülése során a Stillaguamish folyó északi ágánál lezuhant; a nyolcfős személyzet négy tagja elhunyt. A holland orsót követően három hajtómű leállt, a negyedik pedig lángra kapott; ezt követően kényszerleszállást hajtottak végre.[22][23][24]
21. század
A város közúti elérhetőségének javításával további lakosok érkeztek.[25] Az 1980-as és 1990-es években kezdődő fejlesztésekkel 2007-re a lakosságszám 450%-kal nőtt.[6][26] 1999-ben a szomszédos Marysville-lel zajló vitás esetet lezárva Arlingtonhoz csatolták Smokey Point-ot.[27][28] Az ipari park megnyitásával 2003-ra a munkahelyek száma tizenegyezerre nőtt.[29][30]
2003-ban Arlington fennállásának századik évét ünnepelte.[31][32] Ekkor adták át a középiskola új épületét, a régi iskola diákjainak pedig találkozót szerveztek.[33][34] 2007-ben az Olympic Avenue mentén javították a járdát és a közvilágítást, valamint növelték a fák számát,[35] ezzel a sugárút a helyiek kedvelt találkozóhelyévé vált.[36]
2014. március 22-én az Oso közelében történt földcsuszamlás során 43-an meghaltak és 50 épület megsemmisült.[37][38] A segítségnyújtásban betöltött szerepéért[39] Arlington városát Barack Obama elnök áprilisban kitüntette.[40][41]
A 2010-es évek elején nyugdíjasotthonok kialakításába kezdtek.[42] 2019-ben a Puget Sound-i Regionális Tanács új ipari parkot alapított.[43]
Éghajlat
A város éghajlata mediterrán (a Köppen-skála szerint Csb).[44]
A 2010-es népszámláláskor a városnak 17 926 lakója, 6563 háztartása és 4520 családja volt. A népsűrűség 712,2 fő/km2. A lakóegységek száma 6929, sűrűségük 275,3 db/km2. A lakosok 85,6%-a fehér, 1,2%-a afroamerikai, 1,4%-a indián, 3,3%-a ázsiai, 0,3%-a a Csendes-óceáni szigetekről származik, 3,9%-a egyéb, 4,2%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 9,5% ( )
A háztartások 40,3%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 50,7% házas, 12,6% egyedülálló nő, 5,6% egyedülálló férfi, 31,1% pedig nem család. 24% egyedül élt; 10,2%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,7 személy élt; a családok átlagmérete 3,21 fő.
A medián életkor 34,3 év volt. A város lakóinak 28,3%-a 18 évesnél fiatalabb, 8,7% 18 és 24 év közötti, 29,2%-uk 25 és 44 év közötti, 22,4%-uk 45 és 64 év közötti, 11,3%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 48,6%-a férfi, 51,4%-a pedig nő.[49]
Gazdaság
2015-ben a városban 9481 aktív korú lakos élt. Az átlagos ingázási idő harminc perc; 85% saját járművel, 7% telekocsival, míg 2% tömegközlekedéssel jutott el munkahelyére. A lakók 12%-a Arlingtonban, 17%-a Everettben, 9%-a Seattle-ben, 8%-a Marysville-ben, 3%-a Bellevue-ban, 2%-a Rentonban, míg 49%-a más településeken dolgozik.[50] A legnagyobb foglalkoztatók az oktatás és egészségügy (19%), a gyártóipar (18%), a kereskedelem (11%), valamint az éttermek (10%).[51]
Arlington gazdasága kezdetben a faiparon alapult; a zsindelygyár a nagy gazdasági világválság idején zárt be. Helyben a települést a „Világ zsindelyfővárosaként” ismerték, azonban Everettben és Ballardban többet állítottak elő.[52] A huszadik század elején a Stillaguamish folyó mentén farmok és tejcsarnokok létesültek.[53] Az 1910-es évek elején egy üzemben sűrített tejet állítottak elő, azonban a gyárat a második világháborút követően Mount Vernonba költöztették.[54][55]
Az 1980-as évektől jelentőssé vált a szolgáltatóipar;[26][56] a Boeing seattle-i gyára és a haditengerészet everetti támaszpontja[57] közelségének köszönhetően Arlington megnyitotta saját repülőterét, ahol többségében a Boeing alvállalkozói kínálnak munkahelyeket.[29][58] 2012-ben a 130 vállalkozás 590 személyt foglalkoztatott;[56] gazdasági összteljesítményük 94,5 millió dollár volt.[59]
Közigazgatás
A polgármestert és a képviselőtestület hét tagját négy évre választják.[60] A napi működési feladatok ellátásra adminisztrációs munkatársat alkalmaznak.[57][61]
Az önkormányzat 2016-ban 128 embert alkalmazott, költségvetése pedig ötvenmillió dollár volt.[61] Egy 2016-os szavazást követően 2017-től a pénzügyi elszámolás félévente történik.[62]
Arlington lett volna a megye korrupciós ügyei miatt létrejövő Freedom megye székhelye, azonban a kiválást az állami hatóságok nem engedélyezték.[63][64] A térség hajléktalanválsága miatt a város megemelte a szociális munkások számát.[65][66]
Kultúra
Egy 2007-es rendelet értelmében a város költségvetésének egy százalékát új műalkotások felállítására kell fordítani. A 2004-ben alapított művészeti tanács[67] harminc szobrot és freskót tart nyilván.[68][69] Az Arlingtoni Középiskola területén fekvő Byrnes Performing Arts Center 2007-ben nyílt meg.[70] A Pilchuck üvegművészeti iskolát 1971-ben alapították a Dale Chihuly vezette üvegfúvók.[71][72]
A Legion Parkban 2008 óta minden évben művészeti kiállítást tartanak.[73] A városi repülőtér légi bemutatója kezdetben a függetlenség napjához kapcsolódott, azonban időpontját később augusztusra helyezték át.[74] Az 1960 óta megrendezett eseményen 1600 repülőgép vesz részt és ötvenezer látogatót vonz.[75][76]
A belvárosi kereskedelmi egyesület júniusban autóbemutatót,[77] júliusban kirakodóvásárt,[78] októberben pedig egy viking tematikájú rendezvénysorozatot tart.[79] A Legion Park termelői piaca a június és szeptember közötti hétvégéken tart nyitva.[80][81] A stillaguamish indiánok augusztusban tradicionális eseményt rendeznek.[82]
Parkok
A város 17 parkja több mint 100 hektárt foglal el.[83] A tankerület 24 hektáron sportpályákat és játszótereket tart fenn.[56]
Az Arlington keleti részén fekvő, 61 hektárt elfoglaló County Charm Park and Conservation Areát 2010-ben vásárolták meg a Graafstra családtól.[84][85] A húsz hektáros Twin Rivers Park tulajdonosa a megye, de a város tartja üzemben.[86]
A Portage Creek Tájvédelmi Körzetet az 1990-es és 2000-es években alakították ki egy tejcsarnok helyén.[87][88]
A városban és a térségben számos gyalogos és kerékpáros útvonal húzódik.[56][89][90]
Oktatás
Az Arlingtoni Tankerületnek a 2018–2019-es tanévben 5829 diákja, 301 tanára és 167 egyéb alkalmazottja volt.[91] A 2000-es években egy 54 millió dolláros befektetés keretében az elavult intézmények helyett négy új iskolát adtak át.[92] Smokey Point városrész diákjai a Lakewoodi Tankerület intézményeibe járnak.[93][94]
A Sno-Isle Libraries tulajdonában lévő városi könyvtár 1981-ben nyílt meg;[95] gyűjteményében több mint 54 ezer elem található.[56] Smokey Point fiókkönyvtárát[96][97] 2018 januárjában adták át.[98]
Infrastruktúra
Egészségügy
A 48 ágyas, 1909-ben alapított[99][100] Cascade Valley Hospitalt 2016 óta a Snohomish Public Hospital District működteti.[56][101]
Közlekedés
A város közúton a WA-9-en és a WA-530-on közelíthető meg.[102]
Arlington tömegközlekedését a Community Transit biztosítja, amely többek között Marysville és Everett, csúcsidőben pedig Darrington felé közlekedtet járatokat. A vállalat a belvárosban egy P+R parkolót is fenntart.[103][104]
A BNSF által üzemeltetett, 6,9 kilométer hosszú vasútvonal Arlington és Marysville között halad.[105] A vállalat két, a repülőtérhez közlekedő járat indítását tervezi.[30]
Az Arlingtoni városi repülőtér kereskedelmi járatokat nem indít. A repülőtéren 475 légi járművet (köztük helikoptereket és siklórepülőket) tárolnak. A létesítmény 130 vállalkozásának negyede végez a légi iparhoz köthető tevékenységet.[56] Az 1990-es években a Seattle–Tacoma nemzetközi repülőtér tehermentesítésének érdekében egyes járatokat ide irányítottak volna át,[106] azonban ehelyett megépítették a harmadik futópályát.[107]
Az ivóvizet a város a Haller Parkban és a repülőtér közelében található kutakból, valamint a megyei közműszolgáltatótól vásárolt, a Spada-víztározóból származó forrásokból biztosítja.[110] A 66 négyzetkilométeres szolgáltatási körzetben 5548-an élnek.[111] Smokey Point városrész ivóvizét Marysville biztosítja.[112]
A megtisztított szennyvizet a Stillaguamish folyóba juttatják.[113] A hulladékszállításért a Waste Management felel;[114] a hulladékudvarokat Snohomish megye és a Republic Services üzemelteti.[115]
Média
A The Arlington Times napilap 1890 óta jelenik meg.[11] Az újság 1964 óta a The Marysville Globe,[116] 2007 óta pedig a Sound Publishing tulajdona.[117] A városban a KOMO-TV, KING-TV, KIRO-TV és KCPQ-TV televíziócsatornák érhetőek el.[118]
A városi filmszínház (Olympic Theatre) 1939 és 2014 között működött.[119][120]
↑Gale Fiege: Arlington’s vibrant core (angol nyelven). The Everett Herald, 2013. szeptember 22. [2017. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
↑Lucile McDonald: Two of Stillaguamish River’s 3 Mouths Threatened by Siltation. (angolul) The Seattle Times, (1957. december 8.) 5. o.
↑ abcdefghij2015 Comprehensive Plan (angol nyelven). City of Arlington, Washington. [2017. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
↑Aviation Economic Impact Study (angol nyelven). Washington State Department of Transportation, 2012. március. [2017. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
↑Administration (angol nyelven). City of Arlington, Washington. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
↑ abAccountability Audit Report (angol nyelven). Washington State Auditor’s Office, 2016. december 29. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
↑Christopher Andersson: Show n’ Shine returns to Arlington (angol nyelven). North County Outlook, 2016. június 15. [2017. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
↑Christopher Andersson: Arlington celebrates annual Street Fair (angol nyelven). North County Outlook, 2016. június 13. [2017. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
↑Portage Creek Wildlife Area (angol nyelven). City of Arlington, Washington. [2020. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
↑Diane Brooks: Airport-site battle heats up. (angolul) The Seattle Times, (1994. szeptember 12.) B1. o.
↑Keith Senfeld: Runway battle to land in court: regional panel OKs Sea-Tac expansion. (angolul) The Seattle Times, (1996. július 12.) A1. o.
↑2012 Airport Master Plan Update (angol nyelven). City of Arlington, Washington. [2016. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
↑Arlington Update (angol nyelven). City of Arlington, Washington, 2010. [2017. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
↑Fluoride Fact Sheet (angol nyelven). City of Arlington, Washington. [2017. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
↑Comprehensive Water System Plan (angol nyelven). City of Arlington, Washington, 2015. [2017. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
↑DTV Reception Maps (angol nyelven). Federal Communications Commission. [2017. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
Ez a szócikk részben vagy egészben az Arlington, Washington című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
↑Society:Arlington centennial pictorial history, 1903–2003. (angolul) Hamilton (Montana): Oso Pub. Co. 2003. OCLC