Arató István
Született	1922. augusztus 19.[1][2] Budapest[3]
Elhunyt	2010. február 15. (87 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	festőművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Arató István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Arató István (1945-ig Stephan Meitner) (Budapest, 1922. augusztus 19. – Budapest, 2010. február 15.) festőművész. Meitner László (1900–1944) festő fia.

Az Iparrajziskolában, majd Örkényi Strasser István szabadiskolájában folytatott tanulmányokat; mesterei Rozs János és Bernáth Aurél, valamint Benkhard Ágost és Szentiványi Lajos voltak. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán megkezdett tanulmányait családi okokból megszakította és gyári munkásként dolgozott Budapesten egészen, 1944-es Bergen-Belsenbe történő deportálásáig.

Szabadulása után 1945-ben Aratóra magyarosította nevét és szakszervezeti tisztségviselőként dolgozott. 1947-től Börzsönyi Kollarits Ferenc és Novotny Emil Róbert lett a mestere az Elektromos Művek szabadiskolájában, ahol Novotny „expresszív stílusával és rendkívüli műveltségével nagy hatást tett rá”.

Baráti viszonyt ápolt Kondor Bélával, Duray Tiborral, Barcsay Jenővel és Bortnyik Sándorral.^[4] Realista alapállású festészetét érzelmekre ható, néhol jelképes erejű megjelenítés jellemzi. Egyik alapítója a Fiatal Művészek Alkotóközösségének, az ebből kinövő Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagja 1959-ig.^[4]

• 1956 Szovjetunió
• 1961 Párizs
• 1972 Olaszország
• 1974 Hollandia
• 1978 Hollandia
• 1976 NDK
• 1977 NDK
• 1982 NSZK

1954-től vesz részt budapesti és miskolci országos kiállításokon.

• 1964 • Szeged
• 1965 • Budapest
• 1966 • Békéscsaba
• 1970 • Nagykanizsa
• 1973 • Szekszárd
• 1977 • Salgótarján
• 1979 • Eger
• 1982 • Döbling
• 1982 • Stuttgart
• 1983 • Gyöngyös
• 1985, 1987 • Derkovits Terem, Képcsarnok, Budapest
• 1998 • Játékszín, Budapest
• 2007 • XIII. ker. Városház Galéria, Budapest.

• Tél, olaj, farost, 40x50 cm. [1]^{[halott link]}

• Fogadj be, régi környék! (rajzalbum, Budapest, 1984).

• Gy. Seregilyi, Magyar Nemzet V. 30. November 1965.
• A. Koczogh, Művészet, 1966.
• Szij R.: Arató István kiállítása Nagykanizsán, Művészet, 1970/9.
• Szij R.: Fogad be, régi környék,(52 Zeichnungen zum Stadtbezirk. Angyalföld), Budapest 1984
• Varga B. (Red.), Művész életrajzok. Kortárs magyar képzőművészek, Budapest 1985.
• Pesti Műsor, 1987
• Seregglyi, Gy.: Magyar festők és grafikusok adattára, Szeged 1988, 23. - Mitt. des Künstlers.
• Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X Online elérés

• Heitler László: Arató István, Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár