Szabadulása után 1945-ben Aratóra magyarosította nevét és szakszervezeti tisztségviselőként dolgozott. 1947-től Börzsönyi Kollarits Ferenc és Novotny Emil Róbert lett a mestere az Elektromos Művek szabadiskolájában, ahol Novotny „expresszív stílusával és rendkívüli műveltségével nagy hatást tett rá”.
Baráti viszonyt ápolt Kondor Bélával, Duray Tiborral, Barcsay Jenővel és Bortnyik Sándorral.[4] Realista alapállású festészetét érzelmekre ható, néhol jelképes erejű megjelenítés jellemzi. Egyik alapítója a Fiatal Művészek Alkotóközösségének, az ebből kinövő Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagja 1959-ig.[4]