Aranyos György

Aranyos György
Született1869
?
Elhunyt1919. augusztus 10.[1]
Szekszárd
Foglalkozásapolitikus
Sablon • Wikidata • Segítség

Aranyos György (1869 – Szekszárd, 1919. augusztus 10.[1][2]) szabómester, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején Tolna vármegye kormányzótanácsi biztosa. A bukás után kivégezték.

Élete

Aranyos György és Kovács Ágnes fia. Az 1890-es években kapcsolódott be a munkásmozgalomba, később Svájcba költözött. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején visszatért Magyarországra, május 17-én[3] Tolna megye biztosává tették meg, feladata az volt, hogy ellenőrizze a rendeletek végrehajtását.[4] Május 26-án jelentést tett a belügyi népbiztosnak, amelyben politikai és gazdasági elmaradottságról írt, és ezt elsősorban a helyi direktórium tagjainak „politikai képzetlenségéhez”, tehát a nem kommunista beállítottságukhoz kötötte.[5] Feloszlatta a szekszárdi direktóriumot, arra hivatkozva, hogy a tagok kijelölése a szakszervezetek megkérdezése nélkül ment végbe, június 3-án történt meg az újraválasztás.[6] Szerepet vállalt a júniusi ellenforradalom-sorozat leverésében, június 24-én Pakson volt a helyi forradalmi törvényszék elnöke.[7] A kommün bukása után Prónay katonái végeztek vele és társaival (felakasztották), a kivégzéseket Gömbös Gyula testvére, János irányította.[8]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. pp. 172. Arcanum, 1974 (Hozzáférés: 2015. július 23.)
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a szekszárdi állami halotti akv. 318/1919. folyószáma alatt.
  3. ↑ Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. pp. 416. Arcanum, 1986. (Hozzáférés: 2015. július 23.)
  4. ↑ Balog, 22. o.
  5. ↑ Balog, 23. o.
  6. ↑ Balog, 104. o.
  7. ↑ Az "őszirózsás" forradalom és a proletárdiktatúra áldozatainak meggyilkolása, lelki és testi megkínzása. Szerkesztette Olysói Gabányi János (online elérés Archiválva 2015. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  8. ↑ Szekszárd, 1919. augusztus 17. História, (1979. február)

Források

További információk

  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981.
  • A szekszárdi direktórium tagjainak kivégzése (festmény) (Száz rejtély a magyar történelemből. Szerkesztette: Halmos Ferenc. Gesta Könyvkiadó, Budapest, 1997, 162. oldal.)