Aqif Elbasani vagy Aqif Biçaku pasa (albánul: Aqif Pashë Elbasani, egyéb névváltozatai Aqif pasa, Aqif Biçakçiu; Elbasan, 1860/1861 – ?, 1926. február 10.) albán politikus, 1916-ban két hónapig Albánia ideiglenes kormányfője, 1920–1921 között az államfői jogokat gyakorló Legfelsőbb Tanács tagja.
Ibrahim Biçakçiu (1905–1977) politikus apja.
Életútja
Bektási felekezetű elbasani földesúri család tagja volt. 1912. november 25-én, Albánia függetlenségének kikiáltása előtt három nappal elbasani házában látta vendégül a függetlenségi nyilatkozatot megszövegező és aláíró albán urakat, s Ismail Qemali kérésére már ekkor felvonta az albán nemzeti lobogót Elbasanban. A függetlenség kikiáltását követően tanácsadóként támogatta Qemali kormányát, majd 1914. május 20-án, Vilmos fejedelem uralkodása alatt, Turhan Përmeti kabinetjében kapott belügy- és hadügyminiszteri kinevezést. Legfőbb célja az uralkodó és a kormány ellen elégedetlenkedő nemzetségek lefegyverzése volt, de az ország egyre nagyobb anarchiába süllyedt, s szeptember 3-án a kormány is lemondott. Az első világháború során, 1916. január 28-án csatlakozott a megszálló Osztrák–Magyar Monarchia hadseregét felszabadítókként üdvözlő shkodrai nyilatkozathoz. Az Elbasanban február 18-án Amet Zogu kezdeményezésére összegyűlt, az albánságnak csak kis hányadát képviselő ideiglenes nemzetgyűlés Aqif Elbasanit bízta meg egy ideiglenes kabinet megalakításával. Kormányának célja a nemzeti egység elérése, és Vilmos visszahívása volt az albán királyi trónra. Aqif pasa azonban április 14-én lemondott az ideiglenes kormány vezetéséről, és a megszálló osztrák–magyar csapatoknak átengedte a hatalmat.
Az első világháborút lezáró, Albánia politikai stabilitását előkészítő, 1920. január 28–31. között ülésező lushnjai kongresszus elnöki tisztét Aqif pasa töltötte be. Az államügyek intézésére a kongresszus által január 30-án megalakított, négytagú Legfelsőbb Tanács bektási tagja Elbasani lett (Luigj Bumçi, Abdi Toptani és Mihal Turtulli mellett). 1921 októberétől a mind erőszakosabbá váló Amet Zogu, a későbbi I. Zogu a hatalom közelébe tört, de Aqif Elbasani meghiúsította kísérletét és kezdeményezésére a Legfelsőbb Tanács Zogu helyett Pandeli Evangjelit bízta meg kormányalakítással (első Evangjeli-kormány). Miután decemberben Aqif pasa Hasan Prishtinát támogatta Zogu ellenében, ez utóbbi fegyvereseivel nyomást gyakorolt a nemzetgyűlésre, s a képviselők december 22-én lemondatták a Legfelsőbb Tanács két tagját, Elbasanit és Bumçit, akik elhagyták az országot (nyomukban a tanács másik két tagja, Toptani és Turtulli is lemondott).
Elbasani később visszatért az országba, s 1923–1924-ben Korça küldötteként a nemzetgyűlés tagja volt, a polgári haladást támogató Fan Noli pártszövetségeseként. 1924. június 16-ától tanácsadói szerepet töltött be a júniusi forradalommal hatalomra kerülő Fan Noli kormányában. Ennek 1924 decemberi bukását követően külföldre távozott, s emigrációban halt meg.
Források
- Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137
- Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. 41. o. ISBN 978-1-78076-431-3
Kapcsolódó szócikkek
.svg)
