1936 és 1944 között a malackai gimnáziumban, 1944-től 1950-ig a Pozsonyi Egyetem Orvostudományi Karán tanult. 1950 és 1951 között Poprádon, Kvetnicén[2] orvosként dolgozott az Állami Egészségügyi Intézetben. A következő években (1951–1955) is orvosként alkalmazták Matlárházán. 1956-tól 1985-ig a sebészeti osztály vezetője Újszéplakon.
A következő években (1985–1987) az újtátrafüredi gyógyfürdőben dolgozott, majd visszavonult, és nyugdíjasként Stólán élt.
Munkássága
Orvosi munkája mellett az irodalommal is foglalkozott, arról írt, amit orvosként tapasztalt. 1991-ben debütált a Tabu című könyvvel . Munkáiban foglalkozott az orvosi etika, valamint a társadalom egészének erkölcsi kérdéseivel, olyan témákat vetve fel, mint a rák. Az orvosi magánélet tiszteletben tartásának etikája, az eutanázia problémája és sok más fontos téma, amelyek napi szinten befolyásolják sok orvos életét. Több mint 50 szakmai anyagot írt orvosi szakmájából.
Művei
Tabu (1991)
Koniec sezóny v raji (1994) A szezon vége a paradicsomban
↑Poprád külvárosi része, ahol a légzőszervi betegségek kezelésére szakosodott kórház található.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Anton Rákay című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Anton Rákay Irodalmi Információs Központ (szlovákul)