Antitrinitarizmus

Az antitrinitarizmus magában foglal minden olyan keresztény hitrendszert, amely részben vagy teljes egészében elutasítja a kereszténység fő áramlatának a Szentháromságról alkotott dogmáját,[1] az ún. nikaia–konstantinápolyi hitvallást. Többféle formája van.

A másik két fő ábrahámi vallás, az iszlám és a judaizmus szintén elutasítja a kereszténység Szentháromság-tanát.

Formái

Az antitrinitarizmus hívei nagyjából három különböző csoportba sorolhatók:[2]

  • Vannak, akik tagadják Jézus istenségét, ehelyett hiszik, hogy Isten egy küldötte vagy prófétája volt. Ezt a nézetet vallották az ősi közösségek, mint például az ebioniták, vagy az újkortól az unitarizmus követői. Ezzel egy rokon nézet volt az ariánusoké, amelyet a dominánssá vált egyház szintén elutasított, és eretneknek nyilvánították őket. Az a meggyőződés, hogy Jézus mennyei, de teremtett lény, akit az Atya elsőként teremtett, is ide sorolható (→ Jehova Tanúi).[3]
  • Mások úgy vélik, hogy az Atya, Jézus és a Szentlélek egyszerűen Isten három megnyilvánulása, és egyáltalán nem különálló személyek. Ez az ókorban szabellianizmus néven ismert doktrína volt. Ilyen nézetre példa ma az Egység Pünkösdizmus.
  • A mormonizmuson belül számos felekezet (köztük a legnagyobb, Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza ) elfogadja Jézus istenségét, de úgy vélik, hogy a Szentháromság három személye világosabban elkülönülő entitás, mint a hagyományos keresztény szentháromságos felfogás.[4] Néhány kritikus ezt a nézetet a kereszténységen belül triteizmusként (wd) jellemezte.

A Szentháromság állítólagos pogány alapja

Az antitrinitáriusok mondják, hogy nézeteik gyökerei messzebbre nyúlnak vissza, mint a Szentháromság-tan híveié. Különféle nézetek léteztek Jézus korától kezdve. Egyes ősi közösségek, például az ebioniták mondták, hogy Jézus nem „Isten Fia”, hanem egy hétköznapi ember, aki próféta volt.[2]

Az adopcianizmus, a szabellianizmus és az arianizmus szintén a Szentháromság tanának elfogadása előtt már léteztek.

Sok antitrinitárius régóta állítja, hogy a Szentháromság-tan a pogány hagyományokból kölcsönzött keresztény nézetek egyik kiváló példája. Megjegyzik, hogy már Babilóniában is általános volt az istenek hármasban vagy triászokban való imádása (An–Enlil–Enki), és ez az ókori Egyiptomban, majd Görögországban, Rómában (Jupiter–Juno–Minerva), de az ókori hindu vallásban (Trimúrti) is kimutatható.[2] Nézetük szerint a zsidó szigorú egyistenhit nagyon korán elveszett az egyház történetében, a pogány eszmékhez való alkalmazkodás révén, és a helyébe a Szentháromság „érthetetlen” tana került.[1]

Bővebben: Szentháromság#A „Szentháromsághoz” hasonló elemek egyéb vallásokban

Az apostolok halála után a pogány nézetek elkezdtek beépülni a kereszténységbe. Egyes antitrinitáriusok közvetlen kapcsolatot mondanak a keresztény Szentháromság-tan és az alexandriai egyiptomi teológia között. Állítják, hogy Egyiptom pogány vallási örökségét is beépítették a kereszténységbe. Az egyházat azzal vádolják, hogy átvette az egyiptomi eredetű tantételeket, amikor a görög filozófia segítségével adaptálta őket a keresztény gondolkodáshoz. Ennek bizonyítékaként rámutatnak a kereszténység és a platóni filozófia széles körben elismert szintézisére, amely a 3. század végén megjelenő trinitárius formulákban nyilvánul meg. A konstantini korszaktól kezdve ezeket a pogány eszméket bevitték az egyházba, ahogy a katolikus doktrína a hellenizmus talaján meggyökerezett.[2]

Szentháromság-tagadó közösségek

Nagyobb egyházak, közösségek

Kisebb közösségek

Számos más kisebb csoport is létezik, köztük

Történelmi közösségek

Neves személyek

A Szentháromság-tant tagadó neves személyek:

Jegyzetek

  1. ↑ a b Nontrinitarianism (angol nyelven). Learn Christianity, 2009. január 9. (Hozzáférés: 2024. február 11.)
  2. ↑ a b c d e f g h i j k l m n Nontrinitarianism - Academic Kids. academickids.com. (Hozzáférés: 2024. február 10.)
  3. ↑ Ki a Bibliában szereplő Jézus Krisztus?. (Hozzáférés: 2024. február 10.)
  4. ↑ Isten, Istenség (magyar nyelven). www.churchofjesuschrist.org. (Hozzáférés: 2024. február 10.)
  5. ↑ Early Inter-racial Oneness Pentecostalism: G.T. Haywood and the Pentecostal Assemblies of the World (1901-1931), 1, Eugene, Or: The Lutterworth Press, 6. o. (2014. december 3.). ISBN 978-0-227-17477-7 „The number of Oneness Pentecostals, above and beyond the hard data of 27.4 million reported for specific groups by the Oneness Studies Institute in 2009, now (in 2014) exceeds an estimated thirty million.” 
  6. ↑ a b c d e Halsey, A. (1988). British Social Trends since 1900: A Guide to the Changing Social Structure of Britain. Palgrave Macmillan UK. p. 518. ISBN 978-1-349-19466-7. his so called 'non-Trinitarian' group includes the Jehovah's Witnesses, Mormons, Christadelphians, Apostolics, Christian Scientists, Theosophists, Church of Scientology, Unification Church (Moonies), the Worldwide Church of God and so on.
  7. ↑ Judenchristen–jüdische Christen–»messianische Juden«. Eine Positionsbestimmung des Gemeinsamen Ausschusses »Kirche und Judentum« im Auftrag des Rates der EKD. Evangelische Kirche in Deutschland (EKD), Hannover Oktober 2017, (Volltext [1] auf bcj.de) hier S. 13–14.
  8. ↑ Az 1813-as Szentháromság-törvény (Doctrine of the Trinity Act 1813) tette lehetővé tette az antitrinitárius istentiszteletet Nagy-Britanniában. - A Legal History of Scotland: The nineteenth century