Az antinomianizmus minden olyan nézet, amely elutasítja a törvényeket, az erkölcsi, vallási vagy társadalmi normákat.[1] A kifejezésnek vallási és világi jelentése egyaránt van.
Etimológia
Összetett szó a görög ἀντί, anti (= ellen) és νόμος, nomosz (= törvény) szavakból. [2]
A vallásokban
Az antinomianizmus minden vallásban megtalálható szellemiség: a hívők bizonyos tagjai úgy vélik, hogy a kegyelem, az üdvösség, a megvilágosodás stb. annyira átjárja őket, hogy nem érvényesek rájuk a meglevő törvények.[3]
Kereszténység
A kereszténységben olyan tan, amely szerint a hívők kegyelemből szabadulnak meg a mózesi vagy bármilyen erkölcsi törvény betartásának szükségességétől.[2][4]
Bizonyos keresztény hitrendszerekben az, amely a hit és az isteni kegyelem általi üdvösség elve alapján azt állítja, hogy a megváltottak nem kötelesek követni a tízparancsolatban foglalt erkölcsi törvényt.[5][6]
Keleti vallások
Rituális antinomiánus szokások jellemeznek bizonyos tantrikus irányzatokat (ld. pl. aghorik).
Ezoterika
A nyugati ezoterika kortárs tanulmányaiban az antinomianizmust a bal oldali ösvény jellemzőjének tekintik. [7]
↑Puritans and Puritanism in Europe and America (angol nyelven). ABC-CLIO, 306. o. (2006). ISBN 9781576076781
↑Marie, André: Simian Antinomianism (angol nyelven). Slaves of the Immaculate Heart of Mary, 2013. szeptember 17. (Hozzáférés: 2018. május 28.)
↑Granholm, Kennet. Embracing Others than Satan: The Multiple Princes of Darkness in the Left-Hand Path Milieu, in Contemporary Religious Satanism: A Critical Anthology. Ashgate Publishing (2009) pp. 84–101.