PROFILPELAJAR.COM

	Annie Besant
Született	Annie Wood; 1847. október 1.; Clapham
Elhunyt	1933. szeptember 20. (85 évesen); Adyar
Állampolgársága	brit ( – 1927. április 12.); brit;
Gyermekei	Mabel Besant-Scott; Dzsiddu Krisnamúrti;
Foglalkozása	esszéíró; író; szónok; újságíró; szerkesztő; politikus; feminista; teozófus; szüfrazsett; nőjogi aktivista; polgárjogi aktivista; szabadságharcos;
Iskolái	Birkbeck, University of London
Kitüntetései	Subba Row Medal (1895); Silver Wolf Award (1933);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Annie Besant témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Annie Besant (1847. október 1. – 1933. szeptember 20.) brit teozófus, nőjogi aktivista, indiai politikus, író. A Teozófiai Társaság egyik jelentős szószólója volt.

Élete

20 évesen, 1867-ben, egy anglikán pap felesége lett, akitől két gyermeke született. A növekvő vallásellenes nézetei miatt 1873-ban elváltak.^[11] 1887-ben már jól ismert szabadgondolkodó. A fábiánus brit szocialista mozgalomban tevékenykedett, sztrájkokat szervezett. George Bernard Shaw jó barátja lett. Újságíróként ismerkedett meg Helena Blavatsky könyveivel, és nemsokára be is lépett a Teozófiai Társulatba. Blavatsky 1891-es halála után a Társulat egyik fő vezéralakja lett. Leadbeaterrel egy sor jógaalapú sziddhi gyakorlatba fogtak hogy látnoki erővel nézzenek bele a kémiai elemek atommagjaiba.^[12]

Számos helyen tartott előadást, Budapesten is; 1905-ben egyedül, majd 1906-ban Rudolf Steinerrel.^[13]

1907-ben a Teozófiai Társulat elnöke lett, aminek a nemzetközi központja akkoriban Adyarban, (Csennai) volt. Részt vett az indiai politikában, és csatlakozott az indiai nemzeti kongresszushoz. 1909-ben Indiában Krisnamúrtiban találta meg az új Messiást, Jézus Krisztus és Buddha reinkarnációját. Krisnamúrti akkor még 14 éves volt. A szárnyai alá vette és Krisnamúrti angol és indiai elemeket ötvöző oktatásban részesült. 1911-ben létrehozták A Felkelő Nap Rendjét (wd) (későbbi Keleti Csillagrend-et), hogy ne csak a Társulat tagjai, hanem bárki csatlakozhasson a fiatal mester követőihez.^[14]

Rudolf Steiner nem tudta elfogadni Krishnamurti istenségét, mire Besant kizárta őt és az egész német ágat a Társulatból. Steiner ezután megvetette az antropozófia mozgalom alapjait. ^[12]

Krisnamúrti 1929-ben a spirituális élményei után visszadobta a krisztusi istenség szerepét, majd a Csillagrendet is feloszlatták, a Teozófiai Társulatban pedig zavar tört ki, amin később sem tudtak teljesen úrrá lenni.^[12]

Számos teozófiai tárgyú könyvet és pamfletet is írt. Szanszkritból lefordította angolra a Bhagavad-gítát.^[15] Ő szervezte az első Teozófiai Világkongresszust 1921-ben. Politizált is; Mahatmá Ghandi munkatársa volt egy időben.^[15]

Az ő segítségével vettek 1930-ban a Magyar Teozófiai Társulatnak egy székházat.^[15]

Besant élete végéig küzdött a teozófiáért és India függetlenségéért. 1933-ban Adyar-ban (Csennai) halt meg.

Művei

Magyarul

Dharma Archiválva 2014. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
Az ősi bölcsesség Archiválva 2018. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
Karma – az ok-okozat törvénye Archiválva 2014. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
A vallás és az erkölcs egyetemes kézikönyve Archiválva 2020. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
Ezoterikus kereszténység Archiválva 2019. április 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
Spirituális élet a világi ember számára Archiválva 2012. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
További művei magyarul
Az élet rejtélye (teozófiai megvilágításban); ford. Ferenczy Izabella; Pfeifer F., Bp., 1913 (Teozófiai könyvtár)
A mesterek; ford. Szlemenics Mária; Pfeifer, Bp., 1913 (Teozófiai könyvtár)
"Amíg Ő eljövend". Kivonatok A. Besant beszédeiből; ford. Szlemenics Mária; Kilián, Bp., 1914
Az előcsarnokban. Annie Besant öt előadása; ford. Szlemenics Mária; Magyar Teozófiai Társulat–Kilián, Bp., 1916
Miért hiszünk a Világtanító eljövetelében?; Keleti Csillag-Rend, Nagyszeben, 1916 (Keleti Csillag-Rend kiadványa)
A benső kereszténység vagy a kisebb rejtélyek, 1-3.; ford. Ferenczy Izabella; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1917–1919
Világunk átalakulása; ford. Ráthonyi Ákosné; Eggenberger, Bp., 1917
Bhagavad-Gitá. Az isteni ének; szanszkritból ford., bev. Annie Besant, angolból ford. Gömöryné Maróthy Margit, Légrády, Bp., 1924
A teozófus munkája; utószó C. W. Leadbeater; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 193?
Dharma. Előadás Annie Besant Dharma c. műve nyomán; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 193?
Annie Besant–C. W. Leadbeater: Karma. Az igazság okkult törvénye; feldolg. Feketéné Szegedy-Maszák Leona, Nagyiványi Fekete Pál; Magyar Kiadó, Bp., 1930
A sors törvénye. Annie Besant "Karma" című könyve; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1941; reprint: Magyar Teozófiai Társulat, 1991
Az újraszületés törvénye; ford. K. M.; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1942; reprint: Magyar Teozófiai Társulat, 1991
Vegetárizmus teozófiai megvilágításban; ford. M. S.; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1942
Bevezetés a jógába; ford. Nagy G.-né Vadnay Emma; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1943
Bhagavad-gitá. Az isteni ének; szanszkritból ford. Annie Besant, angolból ford. Gömöryné Maróthy Margit; Buddhista Misszió, Bp., 1984
Az ősi bölcsesség; ford. Vadnay Emma, kieg. Reicher László; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1994
Karma / Újraszületés / Dharma; ford. Szabari János; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 2003
Az ősi bölcsesség; ford. Vadnay Emma, kieg. Reicher László; 2. jav. kiad.; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 2009
Ezoterikus kereszténység. A kisebb misztériumok; ford. Hary Györgyné, átdolg. Szabari János; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 2010

Angolul

Művei az Online Books-n (angolul) [1]

Művei az Open Library-n (angolul) [2]

The Political Status of Women (1874)^[16]

Christianity: Its Evidences, Its Origin, Its Morality, Its History (1876)

The Law of Population (1877)

My Path to Atheism (1878, 3rd ed 1885)

Marriage, As It Was, As It Is, And As It Should Be: A Plea for Reform (1878)

The Atheistic Platform: 12 Lectures One by Besant (1884)

Autobiographical Sketches (1885)

Why I Am a Socialist (1886)

Why I Became a Theosophist (1889)

The Seven Principles of Man (1892)

Bhagavad Gita (translated as The Lord's Song) (1895)

Karma (1895)

The Ancient Wisdom (1897)

Dharma (1898)

Thought Forms with C. W. Leadbeater (1901)

The Religious Problem in India (1901)

Thought Power: Its Control and Culture (1901)

Esoteric Christianity (1905 2nd ed)

A Study in Consciousness: A contribution to the science of psychology. (ca 1907, rpt 1918) [3]

Occult Chemistry with C. W. Leadbeater (1908) [4]

An Introduction to Yoga (1908) [5]

Australian Lectures (1908)

Annie Besant: An Autobiography (1908 2nd ed)

The Religious Problem in India Lectures on Islam, Jainism, Sikhism, Theosophy (1909) [6]

Man and His Bodies (1896, rpt 1911) [7]

Elementary Lessons on Karma (1912)

A Study in Karma (1912)

Initiation: The Perfecting of Man (1912) [8]

Man's Life in This and Other Worlds (1913) [9]

Man: Whence, How and Whither with C. W. Leadbeater (1913) [10]

The Doctrine of the Heart (1920) [11]

The Future of Indian Politics 1922

The Life and Teaching of Muhammad (1932) [12]

Memory and Its Nature (1935) [13]

Various writings regarding Helena Blavatsky (1889–1910) [14]

Pamfletek: [15]
- "The Teachings of Christianity" (1887)

Jegyzetek

↑ The Feminist Companion to Literature in English, 89
↑ ^a ^b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
↑ ^a ^b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
↑ ^a ^b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ ^a ^b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ ^a ^b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Безант Анни, 2015. szeptember 28.
↑ ^a ^b WeChangEd
↑ Subba Row Medal
↑ De padvinderij in Britsch-indië, 1933. január 7.
↑ "Annie Besant (1847–1933)" BBC UK Archive
↑ ^a ^b ^c David Douglas: Eltűnt kultuszok atlasza
↑ Minya Klára: A teozófia néhány tanítása a szellemi világokról
↑ Annie Besant megjegyzése Krishnamurti, J. (1927): The kingdom of happines. Star Publishing, 8. o. hozzáférhető: http://www.scribd.com/doc/15726335/Krishnamurti-The-Kingdom-of-Happiness-early-writings Archiválva 2009. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ ^a ^b ^c [http://mek.oszk.hu/07400/07456/07456.pdf Dr. Minya Klára: A teozófia néhány tanítása a szellemi világokról]
↑ The Political Status of Women (1874) was Besant's first public lecture. Carol Hanbery MacKay, Creative Negativity: Four Victorian Exemplars of the Female Quest (Stanford University, 2001), 116–117.

További információk

Poliány Zoltánné: Az élet problémái teozofus megvilágításban. Dr. Annie Besant, C. Jinarajadása, C. W. Leadbeater, Dr. Arundale tanításaiból és azok nyomán; Scholtz, Bp., 1929

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Annie Besant című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a brit személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[2607d9aa2b67dde07141dc83ef2f69b885ff81b7-1] The Feminist Companion to Literature in English, 89

[54ba6abc1c55355add360b0192ed9e091c623aa1-2] Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 29.)

[9c438e40dc7d2e14f10cb7296ba8288e446ee3e8-3] BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)

[b9424765fdeb42d41bb80bb3a1ea2570b8e00dfd-4] Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[e5597d7dddb0e73ebdf03b13b4d0a643d3e9c66a-5] SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[72db22a795910b82d55d6d93f3c0a2e083248b7a-6] Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[edb87a36bdd9196987d273620500c189646db2d0-7] Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Безант Анни, 2015. szeptember 28.

[bebe2527dd0e18cb4c91cd8e48071bed84ef909c-8] WeChangEd

[7d6167085f0d0b029863f6d0b8fe1951f7189c9d-9] Subba Row Medal

[f050224be0fbf36a7d8f111a7111aad2a0990b16-10] De padvinderij in Britsch-indië, 1933. január 7.

[11] "Annie Besant (1847–1933)" BBC UK Archive

[David_Douglas:_Eltűnt_kultuszok_atlasza_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--12] David Douglas: Eltűnt kultuszok atlasza

[13] Minya Klára: A teozófia néhány tanítása a szellemi világokról

[14] Annie Besant megjegyzése Krishnamurti, J. (1927): The kingdom of happines. Star Publishing, 8. o. hozzáférhető: http://www.scribd.com/doc/15726335/Krishnamurti-The-Kingdom-of-Happiness-early-writings Archiválva 2009. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben

[[http://mek.oszk.hu/07400/07456/07456.pdf_Dr._Minya_Klára:_A_teozófia_néhány_tanítása_a_szellemi_világokról]_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--15] [http://mek.oszk.hu/07400/07456/07456.pdf Dr. Minya Klára: A teozófia néhány tanítása a szellemi világokról]

[16] The Political Status of Women (1874) was Besant's first public lecture. Carol Hanbery MacKay, Creative Negativity: Four Victorian Exemplars of the Female Quest (Stanford University, 2001), 116–117.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

PROFILPELAJAR.COM

Annie Besant

Élete

Művei

Magyarul

Angolul

Jegyzetek

További információk

Fordítás

Read other articles:

Eksperimen gelombang ketiga

Santo Spirito, Florence

Pink film

السفارة السعودية في إسلام آباد

Menara Pagcor

Tammy Duckworth

Mark Waid

ARNTL2

General Santos

Палеопропитеки

Liverpool Arena

2016年美國總統選舉

Lemuel

ألفرد كالدويل

HR 8799 e

AT&T Corporation

2001 World Championships in Athletics – Women's 800 metres

清州廣播

Job 1

Nuoto ai Giochi della IX Olimpiade