Szegeden 1925-ben kezdtek hévízforrás után kutatni Pávai-Vajna Ferenc geológus szakvéleménye alapján. Két évvel később találtak rá a gyógyvízre. A forrás a nevét 1938-ban a gyógyvizet palackozó vállalkozó, Patzauer Dezső 1926-ban született lányáról kapta (Anna Judit, Szeged, 1926. március 4. – Toronto, 2013. április 17. kutatóorvos). Patzauer szorgalmazta, hogy a forrás vizét gyógyvíznek minősítsék, ami 1929-ben meg is történt. A ma látható Anna-kút a forrás feltárásának közelében van, tetején Csáky JózsefTáncoslány című, 1959-ben készült szobra áll.[1][2]
A közelben lévő MÁV-palotát egy időben a forrás vizével fűtötték, ez volt Magyarországon az első, geotermikus energiával fűtött épület.[2] A kúttól pár méterre található az Anna fürdő impozáns épülete, amit az innen nyert termálvízzel látnak el.
Összetétele
Ásványi anyagokban gazdag hidrokarbonátos gyógyvíz, mely alkalmas epe- és gyomorpanaszok, pikkelysömör, asztma valamint reumatikus és ízületi betegségek kezelésére.
[3][4] A víz összes ásványi anyag tartalma 2809 mg/l.[4]
Az Anna-forrás Szeged legfontosabb villamoscsomópontja, az 1-es, 2-es, 3-as, 3F és 4-es villamosok és a tram-train itt haladnak át egyedül egy helyen. A vágányokat 2008-ban nagyszabású munkák során átépítették, korszerűsítették. Több fontos helyi autóbuszjárat és a 8-as troli is érinti az Anna-forrást. A megállóhelyek neve Anna-kút (Kossuth Lajos sugárút), Anna-kút (Tisza Lajos körút) és Anna-kút (Kálvin tér). Az elsőt az 1-es és a 2-es villamos és a tram-train, a másodikat a 3-as, 3F, 4-es villamosok, a 8-as és 10-es troli (csak Makkosház és a Tarján, Víztorony tér felé), valamint a 20-as és 24-es busz használja, a harmadikat pedig a 8-as és 10-es troli kizárólag a Klinikák irányába.
