Angyalffy Mátyás András

Angyalffy Mátyás András
Született1776. február 5.
Naszály
Elhunyt1839. március 17. (63 évesen)
Pozsony
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaállatorvos,
szakíró,
tanár
Sablon • Wikidata • Segítség

Angyalffy Mátyás András[1] (Naszály, 1776. február 5. – Pozsony, 1839. március 17.), agronómus, mezőgazdasági szakíró, a keszthelyi Georgikon tanára.

Családja és származása

Római katolikus polgári családban született. Apja Engelmann György (1747–1785), naszályi molnár mester,[2] anyja Róth Klára (1749–1814).[3][4] Apja korai halála után az anyja férjhez ment 1786. május 29-én Pachl Bertalan (1765–1831) naszályi molnárhoz,[5] aki tovább vitte a naszályi malmot. Mostohaapja révén több féltestvére született édesanyjától: az egyik Pachl Terézia (1791-1865),[6] akinek a férje Lakner Mátyás (1784–1860), az ószőnyi uradalmi tiszttartója gróf Zichy Jánosnak (1777–1830), illetve Pachl Klára (1787–1852),[7] akinek a férje, idősebb Kollár János (1783–†?), aki a Győri püspökség fertőrákosi uradalmi tiszttartója volt. Unokahuga Lakner Alojzia (1810-1879), akinek a férje Schandl János (1799-1881), Győr szabad királyi város képviselője az 1848-as szabadságharc alatt, Győr községi tanácsosa, gyümölcs- és gabonakereskedő, földbirtokos.

Élete

Korán végzett tanulmányaival, tanult a lipcsei egyetemen is, utazásokat tett a modern mezőgazdasági rendszerek tanulmányozására Nyugat-Európában, Svájcot és Angliát is érintve. Rendszeresen olvasott latin, görög és héber nyelven, ezenkívül beszélt angolul, franciául, németül, spanyolul és portugálul. Előbb ismeretlen „előkelő családnál” nevelősködött, majd Festetics György gróf 1818-ban a gyermekei nevelésével bízta meg, és meghívta tanárnak Georgikonába.[8] Itt öt évig tanított mezőgazdaságtant, jószágkezelést és gazdasági technológiát, eleinte gazdasági másodtanárként, utóbb vezető tanárként. Két éven át az archoni (igazgatói) tisztséget is betöltötte, akinek a feladata a tanárok ellenőrzése és az elméleti és gyakorlati oktatás összhangjának biztosítása volt. 1822-ben vagy 1823-ban[9] kilépett innen, és Pestre költözött, teljesen az irodalomnak szentelve magát.[10] A következő években két könyvet írt. 1824-ben Mezei Gazdák Barátja címmel folyóiratot alapított, amely 1824. július 3-ától 1825. június 25-éig hetente jelent meg, majd anyagi okok miatt megszűnt. 1829–30-ban egy évig ismét megpróbálkozott a lappal, de támogatás hiányában ismét meg kellett szüntetnie. 1832-ben Mezei Gazda címen havonta megjelenő folyóiratot adott ki, de ebből is csak 6 füzet jelenhetett meg. A cikkek egy része a Nyugat-Európában tanulmányúton lévő mezőgazdász fiának beszámolóira épült, különösen a hazai és külföldi állapotok összevetésében.

Gyermekei közül Klára leánya (szül.: 1819) és Mátyás fia (szül.: 1821) mindketten Keszthelyen születtek. Két fiát anyagi nehézségei miatt egy időben maga tanította, az idősebbiket, Andrást külföldre tudta küldeni tanulni.

A Magyar Tudós Társaság, miután akkor már több gazdasági társaság oklevelével tüntette ki, 1832. március 9-én levelező tagjai sorába választotta. Ennek ellenére nagy szegénységben halt meg.

Házassága és leszármazottjai

Felesége Rigler Jozefa Terézia, akitől született:

Művei

  • Grundsätze der Schaafkultur. Oedenburg, 1817. (Ism. Tud. Gyűjt. 1823. III.)
  • Ökonomie der Landwirthschaft. 2 Theile. Pest, 1823–24. (Ism. Allg. Liter. Zeitung. Halle, 1826. No. 203.)
  • Grundsätze der Feld kultur. 4. Theile. Pest, 1823–24. (Ism. Allg. Liter. Zeitung. 1826. No. 679.)
  • Juhász-káté. Uo. 1830.
  • Közönséges baromorvosi könyv. Kassa, 1836. (Névtelenül.)

Jegyzetek

  1. ↑ 1776. február 14-én a tatai plébániatemplomban két gyermeket kereszteltek, egy kislányt és egy kisfiút. Utóbbi „Georgius Engelmon” molnár („Molitor Catholicus”) és „Clara Milvasser” fiúgyermeke, „Mathias Andreas Cath[olicus] ex Naszal”. A keresztszülők „Andreas Hodlekner Molitor in almas Cath:[olicus]” és „Anna Maria Gedl”. Lásd Fülöp Éva Mária, i.m.
  2. ↑ familysearch.org - Tata - római katolikus halottak - Georgius Engelman 1785. március 4. - Naszály.
  3. ↑ familysearch.org - Tata - római katolikus halottak - Clara Rott, Pachl Bertalan felesége- 1814. szeptember 25. - Naszály.
  4. ↑ familysearch.org - Tata - római katolikus házasságok - Engelmann György és Rott Klára házassága - 1775. május 31.
  5. ↑ familysearch.org - Tata - római katolikus házasságok - Pachl Bertalan és özvegy Engelmann Györgyné Rott Klára házassága - 1786. május 29.
  6. ↑ familysearch.org Lakner Mátyás gyászjelentése
  7. ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Sopron - Rákos - halottak - Kollár Jánosné Pachl Klára halála - 1852. március 19.
  8. ↑ A gróf érdeklődését Grundsätze der Schaafkultur című munkája keltette fel, melyet a szerző neki ajánlott, s itt említi, hogy e művet Fertőrákoson írta.
  9. ↑ Magyar agrártörténeti életrajzok: 1822, Szinnyei: 1823.
  10. ↑ Gazdasági folyóiratai előfizetési ajánlataiból pontosan azonosítható pesti három lakása: 1824-ben az akkori városfal melletti Széna piacra nyíló Kecskeméti utca 530. szám alatt; 1828/29-ben a (váci) Országúti br. Orczy házban, amelyben a Trattner és Károlyi Könyvnyomda is volt; 1831 tavaszán ismét „a’ szénapiaczon, a’ Református templom és a’ két oroszlán vendégfogadó között, Rottenbiller házban, első emeleten balra” lakott. Lásd Fülöp Éva Mária i.m.
  11. ↑ familysearch.org Angyalffy Klára római katolikus keresztelői adatlapja
  12. ↑ familysearch.org Angyalffy Mátyás római katolikus keresztelői adatlapja

Források