Rövid bokszolói karrier után, 17 éves korában döntötte el hogy építész lesz.[2] A 20. század több jelentős építészéhez, Frank Lloyd Wrighthoz, Ludwig Mies van der Rohe-hoz és Le Corbusier-hez hasonlóan[3] autodidakta módon képezte magát. Egyetemi tanulmányok helyett beutazta Európát, az Egyesült Államokat és Afrikát. Az építőanyagok logikájával asztalos műhelyben ismerkedett meg. 1969-ben nyitotta meg Andó Tadao Építész és Társai nevű irodáját Oszakában. Műveit eleinte főképp a Kanszai régióban alkotta. Nemzetközi áttörése 1976-ban következett be, az Azuma-házzal.[3]
Andó Tadao-idézetek
„Tizenöt évesen került kezembe egy Le Corbusier teljes életművét bemutató könyv. Lemásoltam néhány rajzát, és ez lett a kezdete annak, hogy érdeklődésem az építészet irányába fordult.”
„A természettől vesszük kölcsön a helyet, amire építünk.”[4]
Alkotásai
Jelentős épületei közül kiemelkednek a himejii Gyermekmúzeum és Irodalmi Múzeum, a hokkaidói „Templom a vízen”, a kobei kápolna, az ibaraki „Fény Temploma”, a „Vízi Templom” az Awaji szigeten és a st. louisi Művészeti Múzeum.[1]
Építészettörténeti jelentősége a japán és a nyugati építészeti hagyományok szintézisében és modern újraértelmezésében rejlik.[3] 1995-ben a Pritzker-díjjal lett kitüntetve, 2005-ben pedig UIA-aranyérmes lett.[2]
