Miután férje, Esterházy Pál az első világháború kitörése után a galíciai frontra került, ő elfoglaltságot keresve és a haza szolgálatára ápolónői vizsgát tett a Vöröskeresztnél, és sebesülteket ápolt. Ahogy arisztokrataként férjének sem volt kötelessége lövészárokból harcolnia, Andrássy Ilona is maradhatott volna a kastélyában, ehelyett azt felajánlotta a rászorulóknak.
Férje után a frontra utazott és ott ápolta a sebesülteket, de el kellett hagynia a felvonulási területet, mert a szabályok ott nem engedték meg női ápolók jelenlétét. Ez ellen fellépett, és elérte Bécsben, hogy női ápolók is dolgozhassanak a frontvonal mögötti ápolóhelyeken, de megbízatása az olasz frontra szólt. Még útra kelése előtt megkapta a táviratot, hogy férjét egy orosz golyó megölte.
Andrássy Ilona megterhelő munkája után Budapestre jött pihenni, ahol első férjének jó barátja, Cziráky József feleségül vette. Cziráky gróffal a nyugat-magyarországi Dénesfán éltek, itt született meg három gyermekük is. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt kis híján kivégezték férjét, végül ismerőseik gyors közbenjárására Szamuely Tibor szabadon engedte őket.
A második világháborúban újra szeretteinek életéért kellett aggódnia: fiai bevonultak katonának. Miklós fia Esterházy Pálhoz hasonlóan a szovjetekkel vívott ütközetben elesett, másik két fia a háború után Kanadába menekült a számukra veszélyessé váló kommunizmus elől.
Nincstelenül, betegesen, adományokból éltek Dénesfán egy idegen család házának egyik szobájában; elmegyógyintézetként működő egykori kastélyuktól eltiltva. Cziráky József halála után két fia hívásának eleget téve, Andrássy Ilona is Kanadába emigrált, és több, idősotthonban töltött év után, 1967-ben ott is halt meg.
Családja
Édesapja, Andrássy Tivadar 1905-ös halála után annak öccse, ifj. Andrássy Gyula („Duci bácsi”) nevelte őket. A család férfitagjai aktívan politizáltak: id. Andrássy Gyula nagyapa miniszterelnök, nagybátyja külügyminiszter volt, így Ilona és testvérei is ismerték a kor vezető politikusait.
Első férjétől, Esterházy Páltól egy sem, második férjétől Cziráky Józseftől viszont három fia is született:
Miklós Gyula Lajos Frigyes (1918–1944), neje: gróf galántai Esterházy Ilona (1921)
Pál György Béla Özséb (1919), neje: gróf csikszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Mária (1921)
Béla József Károly Mária (1921), első neje: Jill Tweedie (1932), második neje: Elisabeth Riess (1942)
Művei
Mindennek vége! Andrássy Ilona grófnő első világháborús naplója szerk. Kovács Lajos; Európa, Bp., 2014
Kovács Lajos: Drága szerelmem... Andrássy Ilona grófnő levelei hősi halált halt férjéhez, gróf Esterházy Pálhoz. Regény; Európa, Bp., 2015
Andrássy Ilona grófnő irathagyatéka, 1-3.; szöveggond., szerk. Kovács Lajos; Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr, 2017–2020
1. Szarajevótól Trianonig; 2017
2. A boldog békeidők és Trianon után; 2017
3. Színművek; 2020
Jegyzetek
↑Nagygyörgy Zoltán: A Fejérváry és a Kárász család nemes cselekedetei. Lásd A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve : Studia Hungarica 11. Szeged, 2008
Források
Kovács Lajos: Mindennek vége! – Andrássy Ilona naplója, Európa Könyvkiadó
Kovács Lajos: Drága szerelmem… – Andrássy Ilona képzelt levelei, Európa Könyvkiadó
.jpg)