Andrássy Aladár

Andrássy Aladár
Született

Pest
Elhunyt1903. április 2. (76 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaWenckheim Leontina (1862. június 21. – )[2]
Gyermekei
SzüleiSzapáry Etelka
Andrássy Károly
Foglalkozása
  • katonatiszt
  • politikus
Tisztsége
  • Gömör és Kis-Hont vármegye főispánja (1860. november 26. – nem ismert)
  • Zemplén vármegye főispánja (1867–1872)
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássy Aladár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Aladár (Pest, 1827. február 16. – Budapest, 1903. április 2.) magyar nagybirtokos, honvéd őrnagy, idősebb Andrássy Gyula és Andrássy Manó öccse.

Életútja

Csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Károly (1792–1845) és szapári, muraszombathi és széchyszigeti Szapáry Etelka grófnő (1798-1876) legkisebb gyermekeként jött a világra 1827-ben. Gyermekkorában teljes magyar nevelésben részesült, középiskolai és egyetemi tanulmányait is magánúton végezte. Jogot végzett, de 2 évig tanult a bécsi hadmérnöki akadémián is. A szabadságharc idején 21 évesen Bem apó hadseregében vitézkedett egészen a világosi fegyverletételig, ami után külföldön tartózkodott. Az 1848/1849-es szabadságharcban hadnagy (1848. július), főhadnagy (október), százados (december), Bem József segédtisztje, majd törzstisztje.[3] 1860–1861-ben 2000 koronát adott az MTA-nak. 1862-ben megházasodott Wenckheim Leontine (1841-1921) grófnővel, hozományul pedig a Czindery-javakat kapta.[4] Két gyermekük született:

  • gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Sándor (1863-1946): galánthai gróf Esterházy Mária Angelikát, akitől 4 gyermeke is született. Sándor leszármazottai ma valószínűleg valahol Kanada területén élnek.[5]
  • csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Mária (1865-1953): gróf Széchenyi Imréhezhez ment feleségül, akitől 5 gyermeke született.

Egészen 1865-ig emigrációban élt. Az alkotmány helyreállítása után Zemplén vármegyében vállalt főispánságot, de ezen Gömör vármegye és Kishont vármegye főispánságával is bírt. Hazatérése után elsősorban gazdasági kérdésekkel, elsősorban a lótenyésztés fejlesztésével foglalkozott. Budapesten vezető szerepet játszott a gazdasági és pénzügyi életben, politikai kérdésekben a Szabadelvű Pártot támogatta.

Sokkal több szerepet töltött be mint egyszerű nagybirtokos vagy gróf: ő volt a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének megalapítója és elnöke, a Magyar Általános Hitelbank Igazgatósági Tanács elnöke, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnöke, az aranygyapjas rend vitéze, a Lipót-rend tagja, magyar királyi főkamarásmester és főudvarmester, belső titkos tanácsos, a főrendiház örökös tagja.

1903-ban halt meg 76 évesen március 2-án. Március 4-én délután szentelték be Budapesten, március 5-én pedig Rozsnyóról a krasznahorkai családi sírba helyezték örök nyugalomra. Felesége 18 évvel élte túl a tekintélyes és köztiszteletben álló férfit.

Jegyzetek

  1. ↑ a b The Peerage (angol nyelven)
  2. ↑ p20867.htm#i208664, 2020. augusztus 7.
  3. ↑ .: Csíkszentkirály :.. www.csikszentkiraly.ro. [2013. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 11.)
  4. ↑ Aladár. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. június 11.)
  5. ↑ „Az Andrássy család rövid története”, Kirándulás a történelembe (Hozzáférés: 2018. június 11.) (hu-HU nyelvű) 

Források