Amerikai rapszódia (An American Rhapsody) |
2001-es amerikai–magyar film |
Rendező | Gárdos Éva |
Producer | Colleen Camp |
Vezető producer | Jay Firestone |
Műfaj | |
Forgatókönyvíró | Gárdos Éva |
Főszerepben | |
Zene | Cliff Eidelman |
Operatőr | Ragályi Elemér |
Gyártás |
Gyártó | Fireworks Entertainment |
Ország | Amerikai Egyesült Államok
Magyarország |
Nyelv | |
Forgatási helyszín | |
Játékidő | 106 perc |
Forgalmazás |
Forgalmazó | |
Bemutató | 2001 |
Korhatár | II. kategória (F/6986/J) |
További információk |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Amerikai rapszódia (eredeti cím: An American Rhapsody) 2001-ben bemutatott amerikai–magyar életrajzi filmdráma, melyet Gárdos Éva rendezett, saját élettörténetét feldolgozó, eredeti forgatókönyvéből.[1][2] A film egyik vezető producere Vajna András volt.[3] A főbb szerepekben Nastassja Kinski, Scarlett Johansson, Tony Goldwyn és Mae Whitman látható.
Az Amerikai Egyesült Államokban 2001. augusztus 24-én, Magyarországon 2002. február 28-án mutatták be.
Cselekmény
1950-ben egy fiatal magyar pár, Péter és Margit az Amerikai Egyesült Államokba menekül idősebb lányukkal, Máriával. Kisebbik lányukat, a csecsemő Zsuzsit azonban kénytelenek hátrahagyni, aki ezután nevelőszülőkhöz kerül. Öt évvel később a pár a Vöröskereszt segítségével próbálja meg eljuttatni a kislányt Los Angeles-i otthonukba. Zsuzsit megviseli a környezetváltás, 15 évesen, lázadó kamaszként visszautazik Budapestre, hogy fényt derítsen múltjára és valódi személyazonosságára.
Szereplők
Kritikai visszhang
A Filmvilág kritikája szerint „Az Amerikai rapszódia magyar alkotói és vonatkozásai ellenére ízig-vérig amerikai film. Gárdos saját hagyományait áthangolva és módosítva azonosul a nyugati kommersz kultúrával. Cselekményvezetési technikája kiszámítható, a sajátságost ismerős formákban adja elő, így semmiféle olvasási nehézséget nem támaszt. Ez a jól kozmetikázott, ámde hamis, valószínűtlenül színes világ csak az ismeretterjesztő brosúrák hitelességével rendelkezik. Lehet, hogy a rendező- és hősnő hazatalált, de ez a haza tőlünk messze van.”[2]
Az Origo.hu kritikusa azonban összességében pozitívan értékelte a filmet, bár elismerte, hogy „a mozi korrajza, a magyar viszonyok bemutatása a hazai közönség számára túlmagyarázott, sőt néhol hiteltelen.”[3]
A film több filmfesztiválon is díjakat nyert.[3]
Jegyzetek