Fehérvárcsurgón született 1909. szeptember 27-én, a Malom utca egy igen egyszerű házában, Tóth Imre fővárosi csendőr, és Naszályi Zsófia háztartásbeli gyermekeként. A család 1912-ben Budapestre költözött. Szülei jogi pályát szántak neki, de ő titokban már fiatalon rajzórákra járt. A Lónyay gimnáziumban érettségizett,[5] majd 1926 és 1928 között Budapesten tanult Helbing Ferenc és Leszkovszky György tanítványaként. Később csatlakozott Moholy-Nagy LászlóBauhaus mozgalmához Németországban (1931-32). Nyaranta Párizsban, a Maillol-műhelyben dolgozott.[5] 1933-ban költözött Rómába, ahol élete hátralévő részét töltötte. Műteremlakása a Via Marguttán volt, amely később a magyarok zarándokhelyévé vált.[5]
Munkássága
Első fontosabb munkája egy fríz volt, melyet a római Roma Terminire készített. Absztrakt munkákat először 1950-ben alkotott. 1969-ben visszatér Magyarországra, és a Műcsarnokban egy kiállítása is volt ebben az évben.[5] Közülük a leghíresebb a Csurgói Madonna, melyet szülőfaluja számára készített. Ugyancsak ismert alkotása 1983-ból A Mag apoteózisa[6] (Gödöllő, agrártudományi egyetem aulája)[7] című szobra, valamint a vatikáni Szent Péter-bazilika Magyar Kápolnája számára készített történelmi domborműve is. A pécsi Amerigo Tot Múzeum őrzi alkotásainak egy részét. 1960 és 1970 között több, elsősorban olasz vonatkozású bűnügyi témájú filmben, többek között A keresztapa 2-ben is kisebb-nagyobb szerepeket vállalt. Huszárik Zoltán egy 18 perces filmet rendezett róla. 1978-ban 13 művet ajándékozott Pécs városnak.[5]
Sinkovits P. (1982): Az érintések öröme. (The Joy of Touch.) Report with Amerigo Tot. Művészet, XXIII, No. 7. p. 10-14.
Nagy Z. (1982): Szemelvények egy életműből. (Sections of an ouvre.) Exhibition of Amerigo Tot in Budapest, in the Vigadó Galéria. Művészet, XXIII, No. 7. p. 14-19.
Nemes Péter: Amerigo. Egy szobrász, aki meghódította Rómát; Európa, Bp., 2019