Alois Brunner

Alois Brunner
Született1912. április 8.[1]
Némethidegkút
Elhunyt2001. december (89 évesen)
Damaszkusz[2]
Állampolgárságaosztrák
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Alois Brunner (Nádkút, 1912. április 8. – Szíria, 2001[3] vagy 2010[4]) osztrák SS-tiszt, Adolf Eichmann asszisztense.

Brunner 43 000 zsidót deportált Bécsből és 46 000-et Szalonikiből.[5] Eichmann személyesen küldte 1944-ben Szlovákiába, hogy felügyelje a zsidók deportálását. A Harmadik Birodalom utolsó napjaiban még sikerült további 13 000 főt deportálnia Szlovákiából[5] Theresienstadtba, Sachsenhausenbe(wd), Bergen-Belsenbe és Stutthofba(wd), akik közül kevesen maradtak életben; a többieket, köztük gyermekeket is, Auschwitzba küldték, amit egyikük sem élt túl.[6] 1943 júniusa és 1944 augusztusa között a drancyi gyűjtőtábor parancsnoka volt, ahonnan közel 24 000 embert deportáltak.

Miután közvetlenül a második világháború után megszökött a szövetséges hatalmak fogságából, 1954-ben elmenekült Nyugat-Németországból, először Egyiptomba, majd Szíriába, és ott maradt haláláig. Több különböző csoport nyomozott utána, többek között a Simon Wiesenthal Központ(wd), valamint Serge Klarsfeld és Beate Klarsfeld. 1954-ben Franciaországban emberiség elleni bűncselekmények vádjával távollétében halálra ítélték. 1961-ben és 1980-ban elvesztette egy szemét, illetve bal kezének ujjait, amikor ismeretlen feladótól levélbombát kapott.[7][8] Hafez el-Asszad alatt a szíriai kormány közel állt ahhoz, hogy kiadja az NDK-nak, de a berlini fal leomlása 1989 novemberében meghiúsította ezt a tervet.[9] Brunner túlélte az összes letartóztatási kísérletet, és tetteit nem bánta meg.[10] Hosszas szíriai tartózkodása alatt menedékjogot élvezett, nagyvonalú fizetést kapott, és a kormányon levő Baasz Párt védelmében részesült, cserébe azokért a tanácsokért, amelyekkel a második világháború alatti német kínzási és kihallgatási módszereket illetően szolgált.[11]

Az 1990-es évektől kezdve húsz éven át többször is spekulációk jelentek meg a médiában Brunner pontos hollétéről és lehetséges haláláról. 2014 novemberében a Simon Wiesenthal Központ azt jelentette, hogy Brunner meghalt Szíriában 2010-ben, és valahol Damaszkuszban temették el.[4] A halál pontos dátuma és helye nem ismert.

Jegyzetek

  1. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Blowback: America’s Recruitment of Nazis, and Its Destructive Impact on Our Domestic and Foreign Policy
  3. ↑ „Nazi war criminal Brunner 'died in Syria basement in 2001'”. [2018. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. március 27.) 
  4. ↑ a b 2014 Annual Report on the Status of Nazi War Criminals [archivált változat] (PDF), Los Angeles, California: Simon Wiesenthal Center (2014). Hozzáférés ideje: 2018. március 27. [archiválás ideje: 2018. október 30.] 
  5. ↑ a b Henley, Jon. „French court strikes blow against fugitive Nazi”, The Guardian, 2003. március 3. (Hozzáférés: 2007. július 30.) 
  6. ↑ Porter, Anna. 23. The End of Summer, Kasztner's Train: The True Story of an Unknown Hero of the Holocaust. New York: Walker Publishing, 246. o. [2007] (2009. május 26.). ISBN 978-0-8027-1596-8. OCLC 236340976. Hozzáférés ideje: 2016. január 11. 
  7. ↑ "The Nazi of Damascus", Time Magazine, 11 November 1985.
  8. ↑ Alois Brunner – La haine irréductible, by Didier Epelbaum, preface by Serge Klarsfeld, published by Calmann-Lévy, January 1990.
  9. ↑ Fall of Berlin Wall halted extradition of key Nazi: report. Expatica.com. [2013. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 9.)
  10. ↑ Nazi War Criminal Alois Brunner's Presence in Damascus Hits the Papers Again. The National Security Archive . (Hozzáférés: 2016. március 4.)
  11. ↑ Adam Chandler, "Eichmann's Best Man Lived and Died in Syria", The Atlantic Magazine, 1 December 2014.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Alois Brunner című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.