A dal a március 1-jén rendezett ír nemzeti döntőn nyerte el az indulás jogát.[1]
A dal egy ballada, melyben az énekes számos dolgot felsorol, melyek szerelmére emlékeztetik őt.
A március 21-én rendezett döntőben a fellépési sorrendben tizenkettedikként adták elő, a németKatja EbsteinWunder Gibt Es Immer Wieder című dala után. A szavazás során harminckét pontot szerzett, mely az első helyet érte a tizenkét fős mezőnyben. Ez volt Írország első győzelme.