Nem tévesztendő össze a következővel: Aleksandar Ranković (labdarúgó).

Aleksandar Ranković
Született	1909. november 28.[1][2][3][4] Draževac
Elhunyt	1983. augusztus 20. (73 évesen) 1983. augusztus 19. (73 évesen)[5] Dubrovnik[6]
Állampolgársága	jugoszláv
Házastársa	Anđa Ranković (1935 – 1942. június 11.) Slavka Ranković (1946 – 1983. augusztus 20.)
Gyermekei	két gyermek
Foglalkozása	politikus politikai tiszt
Tisztsége	jugoszláv belügyminiszter (1946. február 2. – 1953. január 14.) Deputy Prime Minister of Yugoslavia (1949. április 1. – 1963. április 18.) Vice President of Yugoslavia (1963. június 30. – 1966. július 1.)
Kitüntetései	Szuvorov-rend Kutuzov-rend Order "For Merit to the People" Order of Brotherhood and Unity Order of Bravery Order of the Partisan Star Order of the People's Liberation Jugoszlávia nemzeti hőse Jugoszlávia nemzeti hősei (1945. július 4.) Order of the Hero of Socialist Labour (1954)
Sírhelye	Belgrád–Újtemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Aleksandar Ranković témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Aleksandar Ranković, magyaros írásmóddal Alekszandar Rankovics (cirill betűkkel Александар Ранковић) (Drazsevac, 1909. november 28. – Dubrovnik, 1983. augusztus 20.) szerb nemzetiségű jugoszláv kommunista politikus.

Szakmunkásként dolgozott, majd 1924-től kapcsolódott a munkásmozgalomba, ahonnan útja a Kommunista Pártba vezetett. Többször bebörtönözték és illegalitásba kényszerült. 1941-től a Központi Bizottság tagja lesz. A Gestapo kezébe kerül, majd megszöktetik a fogságból.^[7]

Részt vett a felszabadítási mozgalom vezetésében, Tito legfőbb szerb bizalmasa és harcostársa volt. 1948-tól belügyminiszter, és a pártvezetésben is helyet kapott, ahol a párt káderügyeit és a belügyi apparátust irányította.^[7]

1963-tól Jugoszlávia alelnöke volt. 1966-ban a brioni plénumon kegyvesztetté vált, ahol pártellenes tevékenységgel vádolták meg (a vádak szerint lehallgatta Titót), és kizárták a pártból. 1966–1967-ben írta meg emlékiratait, amely fontos történelmi forrásnak számít.^[7]

• Beszámoló Jugoszlávia Kommunista Pártja szervezeti munkájáról a JKP 5. kongresszusán; Jugoszlávia Kommunista Pártja, Beográd, 1948
• A belügyi szervekről; ford. Steinitz Tibor; Magyar Szó, Noviszád, 1956 (Időszerű könyvek)
• A Jugoszláv Kommunista Szövetség szervezés-politikai feladatairól. Beszámoló a 7. kongresszuson; Fórum, Noviszád, 1958 (Időszerű könyvek)

• Slobodan Stankovic: Aleksandar Rankovic - Political Profile of a Yugoslav "Stalinist" (angol nyelven). Blinken OSA Archívum. (Hozzáférés: 2021. szeptember 9.)
• A magyar-jugoszláv diplomáciai kapcsolatok rendeződése a II. világháború után. Sulinet. [2009. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 15.)