Protestáns szülőktől született, édesapját korán elveszítette. Édesanyja 1817-ben férjhez ment Adam Heinrich Müller író-filozófushoz, aki 1805-ben lett katolikus.
Albert Ludwig von Haza-Radlitz Drezdában és Berlinben járt iskolába, és 1815-ben önkéntesen csatlakozott a porosz katonai szolgálathoz mint hegyivadász. Miután visszatért a hadjáratból mint alhadnagy, 1816-tól Lipcsében, 1819-től Berlinben tanult. 1820-ban a berlini királyi kamarai bíróságon, 1821-ben pedig a naumburgi felsőbb tartományi bíróságon auskultátor (fizetés nélküli birosági gyakornok) lett.
1825-ben mostohaapja Frigyes Ferdinánd anhalt-kötheni herceg(wd) kabinettitkára lett. Adam Heinrich Müller hatására még ugyanebben az évben áttért a katolikus vallásra. Nem sokkal előtte megtért. 1825. július 5-én Párizsban Müller mostohafia, Albert Ludwig von Haza-Radlitz is. Az áttérés Karl Ludwig von Haller svájci alkotmányjogász jelenlétében történt. 1826-tól Haza-Radlitz anhalti(wd) hercegi kamarás volt. 1829-ben az Aranysarkantyús Pápai Rend lovagja lett. 1840 körül több vallásos könyvet fordított olaszrólnémetre.
Ronald Roggen: Restauráció - csatakiáltás és káromkodás: Karl Ludwig von Haller (1768–1854) politikai teoretikus fő művének kommunikációs elemzése, 24. kötet: Religion, Politics, Society in Switzerland, Saint-Paul Verlag, 1999, ISBN 3-7278-1216-8 ; (digitális szkennelés)
David August Rosenthal: Áttérők képei a XIX. 1. kötet, 1. rész, 438. oldal és 1. kötet, 2. rész, 521–524. oldal, Schaffhausen, Hurter Verlag, 1871 és 1872
Andreas Gottfried Schmidt: Anhalti írólexikon. Gröning, Bernburg, 1830
Georg Christoph Hamberger (alapító); folytatja Johann Georg Meusel : A tudós Németország. 5. Kiadás, 22. kötet, 2. rész, Meyer, Lemgo, 1831
Ernst Heinrich Kneschke: Új általános német nemesi lexikon. 4. kötet, Friedrich Voigt kiadó, Lipcse, 1863, 261. o. ( digitális másolat)
Teodor Żychliński: Kronika żałobna rodzin wielkopolskich od 1863–1876 r. Vezető adományozó, Poznań, 1877
Eduard Maria Oettinger (alapító); Hugo Schramm-Macdonald (szerk.): A dátum monitorozása. 9. kötet, Bernhard Hermann, Lipcse, 1882, 83. o. (részlet )
Wielka encyklopedya powszechna ilustrowana. 28. kötet, Sikorski [et al ], Varsó,1901
Samuel Orgelbrand : Encyklopedja powszechna. 16. kötet, orgonatűz, Varsó, 1904
Wilhelm Kosch: Katolikus Németország. 1. kötet, Haas & Grabherr, Augsburg, 1933
Nemesi házak genealógiai kézikönyve. A sorozat, XIII. kötet, CA Starke Verlag, Limburg an der Lahn, 1975, 222. o. (= A nemesség genealogiai kézikönyve, 60. kötet)
↑Fritz Specht, Paul Schwabe: Die Reichstagswahlen von 1867 bis 1903. Eine Statistik der Reichstagswahlen nebst den Programmen der Parteien und einem Verzeichnis der gewählten Abgeordneten. 2. Auflage. Verlag Carl Heymann, Berlin 1904, S. 20.
↑David August Rosenthal: Konvertitenbilder aus dem neunzehnten Jahrhundert, Band 1, Teil 2, Seite 524, Schaffhausen, Hurter Verlag, 1872
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Albert Ludwig von Haza-Radlitz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
↑Bernhard von Haza-Radlic (1846–1897) steht für dieses Mandat, der nach http://www.sejm-wielki.pl/b/ut.36.1.10 wohl der Sohn des "Wojciech Haza-Radlic" (die polnische Schreibweise des hier Dargestellten) ist.
"Bernard z. Radlic-Haza" taucht als Antragsteller einer Petition auf: Stenographische Berichte über die Verhandlungen des Deutschen Reichstages. I. Legislatur-Periode, III. Session 1872. 3. Band, Berlin 1872, Anhang S. 91, Nr. 260 (Digitalisat)