PROFILPELAJAR.COM

	Athéni Akropolisz
	Világörökség
	Az athéni Akropolisz
	Adatok
Ország	Görögország
Világörökség-azonosító	404
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, III, IV, VI
Felvétel éve	1987
	Elhelyezkedése
	Akropolisz Pozíció Görögország térképén
	é. sz. 37° 58′ 18″, k. h. 23° 43′ 36″37.971667°N 23.726667°EKoordináták: é. sz. 37° 58′ 18″, k. h. 23° 43′ 36″37.971667°N 23.726667°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Akropolisz témájú médiaállományokat.

Görögországban az athéni Akropolisz a város belső területén található, az ókorból származó épületegyüttes, az európai civilizáció és demokrácia jelképe, az emberi alkotógéniusz egyik legnagyobb alkotása. A földrengéseknek kitett területen megépítéséhez mai szemmel is jelentős mérnöki tudásra volt szükség.^[1] Az épület számos olyan technikai megoldást rejt, mely évszázadokra feledésbe merült. Ezeknek köszönhető, hogy ma is áll. Egyike azon kevés világörökségi helyszíneknek, melyek öt kritériumnak is eleget tesznek. Görögország-szerte számos hasonló akropolisz található, de méretei és kivitelezése miatt az athéni kitüntetett helyet foglal el közöttük.

Az Akropolisz egy lapos tetejű sziklán található, körülbelül 150 m tengerszint feletti magasságban Athén városában.

Története

Az i. e. 5. században kezdődtek meg azok a munkálatok, amelyek az Akropoliszt fellegvárrá változtatták, amikor a perzsák i. e. 452-ben vereséget szenvedtek a Periklész vezette athéniaktól. Győztes hangulatukban a görögök óriási építkezésekbe kezdtek. A költségeket a Déloszi Szövetségtől származó hűbéradókból állták, s a népgyűlésben ez heves tiltakozást váltott ki. A népgyűlés Periklészt választotta a tervezett építkezések vezetőjének, valamennyi munka intézőjének és felügyelőjének, a művészi kivitelezés irányítója pedig Pheidiasz lett – Periklész a város újjáépítésének központjába az Akropoliszt helyezte, de életében csak a Propülaia és a Parthenón lett készen.

A 18. század végéig viszonylag épségben maradt fenn annak ellenére, hogy a 4. századtól a Parthenónt keresztény templomnak, 1458-tól a törökök mecsetnek használták. 1687-ben Velence ostromolta meg a törököket, ekkor történt, hogy szeptember 26-án, Francesco Morosini tábornok ágyúgolyója becsapódott a Parthenónban elhelyezett lőporraktárba, amitől a felhalmozott puskapor felrobbant. A robbanás során háromszáz nő és gyerek halt meg.^[2] A robbanás szétrobbantotta a Parthenon hosszú oldalait, és az ezt követő két napig tartó tűz után az épület a ma látható csontváz állapotában maradt fenn.^[3]

A 19. század elején Lord Elgin angol követ a törökök engedélyével több szobrot és domborművet vett ki az épületből és szállított Londonba, ahol a British Museumban még ma is láthatók. Az Akropolisz restaurációja a 19. században kezdődött el Görögország felszabadulása után.

A nagy ásatásokra 1876–1885 között került sor a Görög Régészeti Társulat megbízásából, de az épületek restaurálása, vizsgálata ma sem fejeződött be.

Leírása

Az Akropolisz egy az attikai fennsíkból meredeken kiemelkedő kékesszürke színű mészkősziklára épült. A sziklán talált nyomokból a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy már jóval az Akropolisz építésének ideje előtt (i. e. 6000) éltek itt emberek, akik a sziklát ugyancsak erődítmények építésére használták.

Épületei

Parthenón: a szűz Pallasz Athéné (am. fegyverforgató Athéné) temploma, a világ egyik legismertebb ókori épülete.
A régi Athéné-templom alapjai. I. e. 6. század
Erechteion: a fellegvár kultusztemploma az ismert kariatidákkal.
Athéné Promakhosz (am. védelmező Athéné) szobrának alapozásai
Propülaia: a hatalmas bejárati kapu, i. e. 437–432 pentelikoni márványból építették, 1909–1917 között restaurálták.
Niké Apterosz (am. szárnyatlan Niké) temploma: a győzelem istennőjének szentélye, a ión építészeti stílus egyik gyöngyszeme.
Aigeusz szentélye
Brauranion: Artemisz Braurónia-szentélye, csak maradványai láthatók. I. e. 5. század. (A Braurónia női ünnep, melyet minden olümpiai ciklus negyedik évében megrendeztek. Helyszíne eleinte Braurón városa, később az athéni Akropolisz volt.)
Chalkothéka: „érctár”, az istennőnek szánt fogadalmi ajándékok tárolására szolgáló csarnok és fegyvertár romjai. I. e. 5. század.
Pandroszeion: Pandoroszosz (Kekropsz lánya) szentélye
Arréphoroik lakhelye
Athéné Poliasz (am. városvédő Athéné) oltára
Zeusz Polieusz (am. Zeusz, a város pártfogója) szentélye
Pandión király szentélye
Heródes Atticus Ódeionja. Athén egyik leghíresebb római mecénása i. sz. 160-ban elhunyt felesége, Regilla tiszteletére emeltette a színházat zenei előadóteremként.^[4]
az Eumenész-sztoa maradványai az alsó teraszon
Aszklépiosz szentélye
Dionüszosz színház az Akropolisz déli lejtőjén.
Periklész színháza
Eleuthereusz Dionüszosz (am. szabad Dionüszosz) temploma
Aglaureion: Aglaurosz (Kekropsz másik lánya) templomának maradványa