Admiralstab (kb.: Tengernagyi törzs) volt a megnevezése 1899 és 1918 között a Német Császári Haditengerészet(Kaiserliche Marine) egyik parancsnoki hatóságának a négy közül. A másik három a Reichsmarineamt (Birodalmi Haditengerészeti Minisztérium/Hivatal), a Marinekabinett (Haditengerészeti Kabinet) és a Generalinspekteur der Marine (Haditengerészet Főfelügyelősége) hivatala volt. A haditengerészet vezetésének ilyen módon való szétforgácsolása – szemben a brit oldalon az „első tengeri lord” átfogó főparancsnoki hatáskörével – Németország számára negatív következményekkel járt. A Seekriegsleitung (kb.: Tengeri hadvezetés) 1918 augusztusi felállításával sikerült csak a szükséges egységes vezetést felállítani. Ez az intézkedés azonban már nem volt hatással az első világháború tengeri harcának történéseire. 1918. november 14-én az Admiralstabot a Reichsmarineamt alá rendelték. A birodalmi elnök 1919. szeptember 15-ei rendeletével feloszlatta az Admiralstabot, amit az Admiralitás hajtott végre.
Felállítása
Az Admiralstab felállítása az 1875. december 14-ei, legmagasabb szintről érkező kabinetparancsra (Allerhöchste Kabinettsordre; AKO) vezethető vissza, mely a német szárazföldi hadseregnél meglévő Generalstab analógiájára a Haditengerészet Főparancsnokság (Oberkommando der Marine; OKM) részéről is megkövetelte egy operatív vezetői testületet. Mikor 1899-ben II. Vilmos császár a haditengerészet irányítását személyesen átvette és az OKM-et feloszlatta, ebből csak az Admiralstab részlege maradt fenn és önállósodva közvetlenül a császár alá lett rendelve.
Feladatai
Az eddigi feladatok további intézése mellett katonapolitikailag az Admiralstabhoz rendelték a külhonban lévő hajókat. Az egykori OKM vezérkari feladatai közé tartozott:
a) a tengeri hadviselés történetének tanulmányozása és a kinyert ismeretek értékelése a hadvezetés számára,
b) a flotta használatának előkészítése a császár által megszabott célok alapján,
c) a mozgósítás levezénylése,
d) a flotta bővítése a háborúk alatt,
e) a vezérkari gyakorló utak (Generalstabs-Übungsreisen) és a hadgyakorlatok irányítása a mozgósítás érdekében,
f) a vezérkari tevékenység irányítása minden alárendelt parancsnoki hatóságnál.
Alfred von Tirpitz tengernagy – aki jelentős szerepet játszott az OKM végzetes feloszlatásában – az Admiralstab méretét a kezdettől fogva alacsony szinten tartotta, hogy ne válhasson a Reichsmarineamt konkurrensévé. Emiatt az Admiralstab soha sem tudott olyan jelentőségre szert tenni, mint a hadseregnél a Generalstab. Walther Hubatsch történész meglátása szerint jóval inkább „a háború tanulmányozási hatósága” maradt.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Admiralstab című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Walther Hubatsch: Der Admiralstab und die obersten Marinebehörden in Deutschland 1848–1945. Bernard & Graefe: Frankfurt/Main 1958
Hans-Jürgen Witthöft: Lexikon zur deutschen Marinegeschichte. 2 Bände. Köhler: Herford 1977
