Aczél Adolf (Kolon, 1861 – Budapest, 1935)[7][8] kereskedő és Czeizler Janka (Eger) fiaként született.[9][10]Aczél Benő újságíró öccse.[11]
Berlinben ismerkedett meg Aigner László (Lucien Aigner 1901–1999) fotográfussal, akivel 1931?-ben Aral Press Service néven alapítottak sajtóügynökséget. Az 1930-as években Louis Lucien Rogger álnéven nyolc krimije jelent meg az Athenaeum detektívregény sorozatában, egy pedig folytatásokban az Esti Kurir című lapban. Ezekben Aczél László (az utolsó, A fekete láda címűn Aczél László Lajos)[12] néven fordítóként lett feltüntetve.[13] Műveinek egy részét feltehetően Aigner Lászlóval közösen írta.[14] Sokáig úgy vélték a fotográfiai és irodalmi művészettörténészek, hogy egyazon személy különböző álneveiről van szó.[6] 1944-ben a Budapesti Közlönyben közzétett névsor szerint – számos más szerző mellett – Aczél műveinek közforgalomból való kivonását rendelték el.[15]
Négy regénye megjelent francia, egy angol nyelven is.[16]
Regényei
Néhány regény később más címmel jelent meg újabb kiadásban.
Louis Lucien Rogger: Két utas eltűnt, Az Athenaeum detektív és kalandor regényei, Athenaeum, Budapest, 1935, fordította: Aczél László;
A grenoblei gyors címmel: Tolnai, Budapest, 1938; A grenoble-i gyors címmel: Délibáb regények 1., Svájci Magyar Könyvkiadó, Basel, 1959; Denevér könyvek, MAHIR / RTV, Budapest, 1989, ISBN 9630264331; Rózsa Bt., Budapest, 1994, ISBN 9638219076; K.u.K., 2013, ISBN 9789639887947; Digi-Book Magyarország Kiadó Kft., 2015, ISBN 9789633983096
Louis Lucien Rogger: A halálkabin, Az Athenaeum detektívregényei, Athenaeum, Budapest, 1935, fordította: Aczél László
Louis Lucien Rogger: Három csepp vér, Az Athenaeum detektívregényei, Athenaeum, Budapest, 1935, fordította: Aczél László; Denevér könyvek, MAHIR / RTV, Budapest, 1989, ISBN 963026434X; Digi-Book Magyarország Kiadó Kft., 2016, ISBN 9789633984482
Louis Lucien Rogger: Gyilkosság tízkor, Az Athenaeum detektívregényei, Athenaeum, Budapest, 1936, fordította: Aczél László;
Áruló kezek címmel: Világkönyvtár sorozat, Tolnai, Budapest, 1938; Világhírű regények sorozat, Tolnai, Budapest, 1939
L. L. Rogger: Marad három, Az Athenaeum detektívregényei, Athenaeum, Budapest, 1936, fordította: Aczél László;
↑A Belügyminisztérium 1897. évi 120384. számú rendelete. MNL-OL 30789. mikrofilm 603. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 1. oldal 36. sor. A felvett családnév valójában Atzél és nem Aczél. Az Aczél feltehetően csupán nemhivatalosan használt névváltozat volt. De nem kizárt, hogy sajtóhibáról vagy elírásról van szó.
↑geni.com-on magánfelhasználó bejegyzése szerint anyja neve Johanna Janka Adler. Másik nővére (Aczél Lajosé) férjezett neve Ibolyka Görög.
↑Az Atzél-testvérek a családnév változtatáskor, 1897-ben: Elza (Eger, 1888), Benő (Nyitra, 1889), Béla (Nyitra, 1891), Ibolyka (Nyitra, 1892), Margit (Budapest, 1894), Lajos (Budapest, 1896)
↑Az egyedül a A fekete láda című regénynél feltüntetett copyright adatok szerint a jogtulajdonos „L. Aczél and L. Aigner Paris”.
↑Gulyás szerint A grenoblei gyors című regénye saját nevén jelent meg, azonban valójában ezt is Louis Lucien Rogger álnéven adták ki és fordítóként Aczél László néven szerepel.
↑A források többségében a regényeket kizárólag Aczél Lajosnak tulajdonítják, holott az írói álnév kettős keresztneve a Lajos és László keresztnév francia változata. Fordítóként pedig Aczél családnevéből és Aigner keresztnevéből összeállítva Aczél László lett feltüntetve. Bár ezek csupán valószínűsítik, hogy valamennyi Louis Lucien Rogger regényt közösen írták.
↑Zsidó szerzők újabb listája. Pesti Hírlap, LXVI. évf. 142. sz. (1944. június 25.) 7. o.
↑Kálai szerint a regények francia változatai nem követik szöveghűen a magyar kiadásokat.
↑A sorozat címe 1935 februárjáig Az Athenaeum detektív és kalandor regényei, utána Az Athenaeum detektívregényei volt.