Az abház ábécé (saját nyelvén: аҧсуа aлфaвит vagy аҧсуа анбан – ez utóbbi a grúzból ered) az abház nyelv írására használatos.
A 19. századig az abház nem volt írott nyelv. Az első abház ábécét 1862-ben alakították ki a cirill írásból, ekkor 37 betűt tartalmazott, 1909-ben ezt 55 betűre bővítették. 1926-tól 1928-ig egy 75 betűs latin írást használtak. 1928-ban ezt az írást lecserélték a grúz ábécére, melyet egészen 1954-ig használták, ezek után tértek át a ma is használt cirill ábécére.
Az abház ábécé és átírásai
nagybetű
|
kisbetű
|
ISO 9[1]
|
KNAB[2]
|
ALA/LC[3]
|
TITUS[4]
|
А |
а |
a |
a |
a |
ā
|
Б |
б |
b |
b |
b |
b
|
В[5] |
в |
v |
v |
v |
v
|
Г |
г |
g |
g |
g |
g
|
Гь |
гь |
g' |
gj |
g' |
g'
|
Ҕ |
ҕ |
ğ |
ġ |
gh |
ɣ
|
Ҕь |
ҕь |
ğ' |
ġj |
gh' |
ɣ'
|
Д |
д |
d |
d |
d |
d
|
Дә |
дә |
da̋ |
dw |
dẇ |
d°
|
Џ |
џ |
d̂ |
dž |
j |
ǯ
|
Џь |
џь |
d̂' |
dź |
j' |
ǯ'
|
Е |
е |
e |
e |
e |
e
|
Ҽ |
ҽ |
c̆ |
č |
ćh |
č
|
Ҿ |
ҿ |
c̦̆ |
ç̌ |
ćh́ |
č̣
|
Ж |
ж |
ž |
ž |
zh |
ž
|
Жь |
жь |
ž' |
ź |
zh' |
ž'
|
Жә |
жә |
ža̋ |
žw |
zhẇ |
ž°
|
З |
з |
z |
z |
z |
z
|
Ӡ |
ӡ |
ź |
dz |
dz |
ӡ
|
Ӡә |
ӡә |
źa̋ |
dzw |
dzẇ |
ӡ°
|
И |
и |
i |
i |
i |
i,[6] j[7]
|
К |
к |
k |
ķ |
k |
ḳ
|
Кь |
кь |
k' |
ķj |
k' |
ḳ'
|
Қ |
қ |
ķ |
k |
k̇h |
k
|
Қь |
қь |
ķ' |
kj |
k̇h' |
k'
|
Ҟ |
ҟ |
k̄ |
q |
q |
q̇
|
Ҟь |
ҟь |
k̄' |
qj |
q' |
q̇'
|
Л |
л |
l |
l |
l |
l
|
М |
м |
m |
m |
m |
m
|
Н |
н |
n |
n |
n |
n
|
О |
о |
o |
o |
o |
o
|
Ҩ |
ҩ |
ò |
ÿ |
w |
ʿ°
|
П |
п |
p |
ṗ |
p |
ṗ
|
Ҧ |
ҧ |
ṕ |
p |
ph |
p
|
Р |
р |
r |
r |
r |
r
|
С |
с |
s |
s |
s |
s
|
Т |
т |
t |
ţ |
t |
ṭ
|
Тә |
тә |
ta̋ |
ţw |
tẇ |
ṭ°
|
Ҭ |
ҭ |
ț |
t |
th |
t
|
Ҭә |
ҭә |
ța̋ |
tw |
thẇ |
t°
|
У |
у |
u |
u |
u |
w,[7] u,[6] °[8]
|
Ф |
ф |
f |
f |
f |
f
|
Х |
х |
h |
x |
kh |
x
|
Хь |
хь |
h' |
xj |
kh' |
x'
|
Ҳ |
ҳ |
h̦ |
h |
ḣ |
ḥ
|
Ҳә |
ҳә |
h̦a̋ |
hw |
ḣẇ |
ḥ°
|
Ц |
ц |
c |
c |
ts |
c
|
Цә |
цә |
ca̋ |
cw |
tsẇ |
c°
|
Ҵ |
ҵ |
c̄ |
ç |
tṡ |
c̣
|
Ҵә |
ҵә |
c̄a̋ |
çw |
tṡẇ |
c̣°
|
Ч |
ч |
č |
ć |
ch |
č'
|
Ҷ |
ҷ |
c̦ |
ḉ |
ċh |
č̣′
|
Ш |
ш |
š |
š |
sh |
š
|
Шь |
шь |
š' |
ś |
sh' |
š'
|
Шә |
шә |
ša̋ |
św |
shẇ |
š°
|
Ы |
ы |
y |
y |
y |
ə
|
Megjegyzések
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ Kohanimeandmebaas, 2003-04-20
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ Thesaurus Indogermanischer Text- und Sprachmaterialien, 2000
- ↑ Csak idegen eredetű, illetve tájnyelvi szavakban fordul elő.
- ↑ a b mássalhangzó mellett
- ↑ a b magánhangzó mellett
- ↑ гу, ҕу, ку, қу, ҟу kombinációkban
Külső hivatkozások
- Írásportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap