Szabómesternek tanult, és amikor letöltötte katonaidejét, 1890-ben kivándorolt Amerikába. Öt évig New Yorkban élt, majd 1895-ben Clevelandbe költözött. 1893-ban kéziratban adta ki és terjesztette a Népjog című lapot, majd 1893 és 1894 között a magyarországiNépszava amerikai tudósítója volt. 1895-ben egyik alapítója volt Clevelandben az Amerikai Népszava című lapnak, és szerkesztette 1895 és 1897 között. Később megszervezte a Cooperative Publishing Company nevű kiadó céget.[1] 1926-tól Phoenixben élt, biztosítással foglalkozott, de az irodalom iránt sem szűnt meg az érdeklődése. Baloldali, szocialista eszmeiségű versei itthon is népszerűek voltak. Petőfi Sándor stílusában is írt verseket, ezeket a magyar hatóságok betiltották. Lefordította magyarraOmar Hajjám verseit, amit Tudós Omar bölcs dalai címmel New Yorkban adtak ki, 1941-ben. A perzsa költő munkássága már korábban is foglalkoztatta, másfél évtizeddel korábban, 1916-ban tanulmányt is írt róla. Kedves Imre zenéjére dalszövegeket is szerzett.
Írói álneve: Pipacs
Műveiből
Magyar levelek Amerikából. Versek, New York, 1894 körül
Csoda tükör. Népszínmű, New York, 1896
Social Conscience Homocracy Versus Monocracy in Story, Verse and Essay. Bridgeport, 1920
A jólét megszerzése. Bridgeport, 1924
Jegyzetek
↑[Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona (Budapest, 2000). 3. oldal]
Források
Magyar irodalmi lexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963–1965, 2. old.
Új magyar életrajzi lexikon I, (A–Cs). Magyar Könyvklub, 2001. 19–20. old. ISBN 963-547-415-6
Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona (Budapest, 2000) 3. oldal