Abensberg területe már az újkőkorszak idején lakott volt. Különösen érdekes és országos jelentőségű Arnhofen, a neolitikus kovakőbányája.
Abensberg modern történelme - amelyet gyakran tévesen azonosítanak a római katonai állomással Abusinaval - a 3. században kezdődik. Abensberg vára a 12. század közepén épült. A településről fennmaradt legkorábbi írásos feljegyzés 1138-ból való Habensperch néven.
Abensberg városi jogait Duke Ludwig Brandenburgi őrgróf és testvére Duke Stephan von Bayern 1348 június 12-én erősítette meg. A várost fallal vetette körül, és lehetővé tette a piacok működését. A városfal egykor állítólag 32 kerek toronnyal és nyolc más tornyokkal rendelkezett. A középkori város állampolgárai számára bizonyos fokú autonómiát is nyujtott. A karmelita kolostort Mrs. II. Earl János és felesége Ágnes alapította.
A település régi építményei közül máig fennmaradt a többtornyú városfal. Benedek-rendi kolostorának barokk temploma mögött pedig gótikus kerengő húzódik. E kolostorban Aventinus-múzeumot rendeztek be.
Gazdaság
Abensberg, légifelvétel
Abensberg területe körül úgynevezett homok övet 212 hektáron Siegburg, Neustadt an der Donau, Abensberg és Langquaid között mezőgazdaságilag intenzíven spárga termesztésére használják, melyre optimálisak a talaj- és éghajlati feltételek. Emellett a komló játszik nagy szerepet. Három saját sörfőzde is működik itt.
Nevezetességek
Babenburg várának romjai itt magasodnak a város fölé.
Szent Barbara plébániatemplom
"Miasszonyunk Mount Carmel" Karmelita kolostor és kolostortemplom
Evangélikus templom
Mader Tower (egykor 32 kör és 8 saroktornyos erődítmény volt)
