A világegyetem története vagy egyetemes történelem a világegyetem történetének fontos eseményeit mutatja be időrendben. A szócikk kitér az emberi faj (Homo Sapiens) történetére és az Univerzum jövőjével kapcsolatos elméletekre is. A vallásos alapon nyugvó alternatív nézőpontokat a teremtés szócikk tartalmazza.

Mivel az emberi megfigyelés közvetlenül csak igen rövid időszakot és relatív kis távolságot, vagyis az univerzumnak csak töredékét foglalja magában a távoli múltat közvetlenül nem tudjuk meghatározni.

A tudomány egyéb ágaiban számos ismeretlen változó esetén eredményeket csak feltételezés és annak gyakorlati bizonyítása (ún. trial and error, vagyis próba és hiba) számítási módszer segítségével lehet meghatározni. A világegyetem múltját is csak bizonyos változók feltételezésével (vagyis egy elmélet felállításával) és azok előző, vagy következtethető ismeretekkel való megegyezési próbája (teszt) segítségével tudjuk meghatározni. A legutóbbi ilyen elmélet a standard modell.

A Világegyetem koráról csakis azóta beszélhetünk, mióta a standard modell elméletét a tudomány széles körben elfogadta, mert eszerint a Világegyetem egy egyetlen esemény, egy szingularitás (angolul singularity) eredménye, vagyis egy végtelenül kicsi és végtelenül forró pontból indult ki; olyan állapotból, amelyben az általunk ismert fizikai törvények és anyagok nem léteztek, amiből a tapasztalatunk szerinti Világegyetem csaknem végtelen sebességgel képződött. Ez előtt az állapot előtt tehát a standard modell elmélete szerint még idő sem létezett. A világegyetemnek a standard modell által leírt születését ősrobbanás (angolul Big Bang) néven ismerjük.

Mivel az ősrobbanást követő események rendkívüli sebességgel változtak, annak történetét lineáris időskálán nem lehet ábrázolni. Grafikus ábrázolását logaritmikus időskálán a kezdetektől az első csillag megjelenéséig Az ősrobbanás lefolyásának grafikus ábrázolása cikk ábráján követhetjük.

• 13,8 milliárd évvel ezelőtt^[1] az Univerzum az ősrobbanással („Big Bang”) megkezdődik (a napjainkban leginkább elfogadott elmélet szerint).^[2]
• A kozmológia cikk ír azokról a részletekről, amelyek a tudomány szerint az ősrobbanás után közvetlenül történtek
• 300 ezer évvel az ősrobbanás után hidrogén atommagok elektronokat fognak be, létrehozva az első atomokat
• 200–300 millió évvel az ősrobbanás után kialakulnak az első galaxisok^[3][4][5]
• 5 milliárd éve: a Nap létrejötte
• 4,5 milliárd éve: a Föld létrejötte, a geológiai korok kezdete
• 3,5 milliárd éve megjelennek az első egysejtűek a Földön
• 600-500 millió éve fejlődésnek indul a többsejtű élet

Bővebben: Evolúció

• 2,5-2 millió éve: Az ember kialakulásának kezdete

Bővebben: Világtörténelem

• 12-10 ezer éve: Az ember feltalálja a mezőgazdaságot, az emberi civilizáció kezdete
• 1961: az első ember Föld körüli pályán egy űrhajóval

Lásd még: Történelmi korszakok

Bővebben: A távoli jövő idővonala

• 3 milliárd év múlva a Tejút és az Androméda-galaxis összeütközik
• 5 milliárd év múlva a Nap vörös óriássá válik

• Ősrobbanás: a világegyetemnek a szingularitás elvén alapuló elmélete.

• John Gribbin: Az idő születése. Hogyan mértük meg a világegyetem korát?; ford. Both Előd; Akkord, Budapest, 2000 (Talentum tudományos könyvtár)
• John Gribbin: 13,8. A világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában; ford. Both Előd; Akkord, Budapest, 2016 (Talentum tudományos könyvtár)
• Az univerzum teljes története; ford. Sódor Ádám; Kossuth, Budapest, 2017 (Polihisztor)
• Florian Freistetter: Az univerzum története 100 csillagban elmesélve; ford. Kallay Nóra; Taramix–Panem Könyvek, Budapest, 2021
• Jorge Cham–Daniel Whiteson: Az univerzum. Gyakran ismételt kérdések és válaszok; ford. Kovács József; Európa, Budapest, 2023