PROFILPELAJAR.COM

A réznek (Cu) két stabil – a ⁶³Cu és ⁶⁵Cu – valamint 27 radioaktív izotópja van. Utóbbiak közül a legstabilabb a ⁶⁷Cu, melynek felezési ideje 61,83 óra. A legkevésbé stabil ⁵⁴Cu felezési ideje körülbelül 75 ns, de kevés kivétellel a többi izotópé sem több 1 percnél. A 63-asnál kisebb tömegszámú instabil rézizotópok többnyire β⁺-bomlással, míg a 65-ösnél nehezebb izotópok β⁻-bomlással alakulnak át. A ⁶⁴Cu β⁺- és β⁻-bomlásra is képes.^[1]

A ⁶⁸Cu, ⁶⁹Cu, ⁷¹Cu, ⁷²Cu és ⁷⁶Cu mindegyikének van egy metastabil izomerje. A ⁷⁰Cu két izomerrel rendelkezik, így összesen 7 különböző izomer létezik. Ezek közül a legstabilabb a^68mCu (3,75 perc), a leginstabilabb pedig a ^69mCu (360 ns).^[1]

Standard atomtömeg: 63,546(3) u.

Gyógyászati felhasználása

A réznek viszonylag sok radioizotópja létezik, melyeket potenciálisan fel lehet használni a nukleáris medicinában.

Növekvő érdeklődés övezi a ⁶⁴Cu, ⁶²Cu, ⁶¹Cu és ⁶⁰Cu diagnosztikai célú alkalmazását, valamint a ⁶⁷Cu és ⁶⁴Cu felhasználását a célzott sugárkezelésben.

Táblázat

nuklid jele	Z(p)	N(n)	izotóptömeg (u)	felezési idő	bomlási mód(ok)^[2]^{[m 1]}	leány- izotóp(ok)^{[m 2]}	magspin	jellemző izotóp- összetétel (móltört)	természetes ingadozás (móltört)
nuklid jele	gerjesztési energia			felezési idő	bomlási mód(ok)^[2]^{[m 1]}	leány- izotóp(ok)^{[m 2]}	magspin	jellemző izotóp- összetétel (móltört)	természetes ingadozás (móltört)
⁵²Cu	29	23	51,99718(28)#		p	⁵¹Ni	(3+)#
⁵³Cu	29	24	52,98555(28)#	<300 ns	p	⁵²Ni	(3/2−)#
⁵⁴Cu	29	25	53,97671(23)#	<75 ns	p	⁵³Ni	(3+)#
⁵⁵Cu	29	26	54,96605(32)#	40# ms [>200 ns]	β⁺	⁵⁵Ni	3/2−#
⁵⁵Cu	29	26	54,96605(32)#	40# ms [>200 ns]	p	⁵⁴Ni	3/2−#
⁵⁶Cu	29	27	55,95856(15)#	93(3) ms	β⁺	⁵⁶Ni	(4+)
⁵⁷Cu	29	28	56,949211(17)	196,3(7) ms	β⁺	⁵⁷Ni	3/2−
⁵⁸Cu	29	29	57,9445385(17)	3,204(7) s	β⁺	⁵⁸Ni	1+
⁵⁹Cu	29	30	58,9394980(8)	81,5(5) s	β⁺	⁵⁹Ni	3/2−
⁶⁰Cu	29	31	59,9373650(18)	23,7(4) perc	β⁺	⁶⁰Ni	2+
⁶¹Cu	29	32	60,9334578(11)	3,333(5) óra	β⁺	⁶¹Ni	3/2−
⁶²Cu	29	33	61,932584(4)	9,673(8) perc	β⁺	⁶²Ni	1+
⁶³Cu	29	34	62,9295975(6)	Stabil			3/2−	0,6915(15)	0,68983–0,69338
⁶⁴Cu	29	35	63,9297642(6)	12,700(2) óra	β⁺ (61%)	⁶⁴Ni	1+
⁶⁴Cu	29	35	63,9297642(6)	12,700(2) óra	β⁻ (39%)	⁶⁴Zn	1+
⁶⁵Cu	29	36	64,9277895(7)	Stabil			3/2−	0,3085(15)	0,30662–0,31017
⁶⁶Cu	29	37	65,9288688(7)	5,120(14) perc	β⁻	⁶⁶Zn	1+
⁶⁷Cu	29	38	66,9277303(13)	61,83(12) óra	β⁻	⁶⁷Zn	3/2−
⁶⁸Cu	29	39	67,9296109(17)	31,1(15) s	β⁻	⁶⁸Zn	1+
^68mCu	721,6(7) keV			3,75(5) perc	IT (84%)	⁶⁸Cu	(6−)
^68mCu	721,6(7) keV			3,75(5) perc	β⁻ (16%)	⁶⁸Zn	(6−)
⁶⁹Cu	29	40	68,9294293(15)	2,85(15) perc	β⁻	⁶⁹Zn	3/2−
^69mCu	2741,8(10) keV			360(30) ns			(13/2+)
⁷⁰Cu	29	41	69,9323923(17)	44,5(2) s	β⁻	⁷⁰Zn	(6−)
^70m1Cu	101,1(3) keV			33(2) s	β⁻	⁷⁰Zn	(3−)
^70m2Cu	242,6(5) keV			6,6(2) s			1+
⁷¹Cu	29	42	70,9326768(16)	19,4(14) s	β⁻	⁷¹Zn	(3/2−)
^71mCu	2756(10) keV			271(13) ns			(19/2−)
⁷²Cu	29	43	71,9358203(15)	6,6(1) s	β⁻	⁷²Zn	(1+)
^72mCu	270(3) keV			1,76(3) µs			(4−)
⁷³Cu	29	44	72,936675(4)	4,2(3) s	β⁻ (>99,9%)	⁷³Zn	(3/2−)
⁷³Cu	29	44	72,936675(4)	4,2(3) s	β⁻, n (<0,1%)	⁷²Zn	(3/2−)
⁷⁴Cu	29	45	73,939875(7)	1,594(10) s	β⁻	⁷⁴Zn	(1+,3+)
⁷⁵Cu	29	46	74,94190(105)	1,224(3) s	β⁻ (96,5%)	⁷⁵Zn	(3/2−)#
⁷⁵Cu	29	46	74,94190(105)	1,224(3) s	β⁻, n (3,5%)	⁷⁴Zn	(3/2−)#
⁷⁶Cu	29	47	75,945275(7)	641(6) ms	β⁻ (97%)	⁷⁶Zn	(3,5)
⁷⁶Cu	29	47	75,945275(7)	641(6) ms	β⁻, n (3%)	⁷⁵Zn	(3,5)
^76mCu	0(200)# keV			1,27(30) s	β⁻	⁷⁶Zn	(1,3)
⁷⁷Cu	29	48	76,94785(43)#	469(8) ms	β⁻	⁷⁷Zn	3/2−#
⁷⁸Cu	29	49	77,95196(43)#	342(11) ms	β⁻	⁷⁸Zn
⁷⁹Cu	29	50	78,95456(54)#	188(25) ms	β⁻, n (55%)	⁷⁸Zn	3/2−#
⁷⁹Cu	29	50	78,95456(54)#	188(25) ms	β⁻ (45%)	⁷⁹Zn	3/2−#
⁸⁰Cu	29	51	79,96087(64)#	100# ms [>300 ns]	β⁻	⁸⁰Zn

↑ Rövidítések:
IT: Izomer átmenet
↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve

Megjegyzések

Az izotópok gyakoriságát, valamint az atomtömeg pontosságát az egyes előfordulások közötti eltérések korlátozzák. A megadott tartomány lefedi a Földön előforduló összes szokványos anyagot.
A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
A nuklidok tömegének forrása a IUPAP Commission on Symbols, Units, Nomenclature, Atomic Masses and Fundamental Constants (SUNAMCO)
Az izotópok előfordulási gyakoriságának forrása a IUPAC Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights

Hivatkozások

↑ ^a ^b G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
↑ http://www.nucleonica.net/unc.aspx

Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
Izotópösszetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
A réz radioizotópjainak gyógyászati alkalmazásai (szemlecikk):
- Pejman Rowshanfarzad, Mahsheed Sabet, AmirReza Jalilian, Mohsen Kamalidehghan (2006). „An overview of copper radionuclides and production of ⁶¹Cu by proton irradiation of ^natZn at a medical cyclotron”. Applied Radiation and Isotopes 64 (12), 1563–1573. o. DOI:10.1016/j.apradiso.2005.11.012.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of copper című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.