Az A második legjobb dolog (eredeti címe: The Next Best Thing) 2000-ben bemutatott amerikai filmvígjáték-dráma, amelyet John Schlesinger rendezett. Ez volt Schlesinger utolsó filmje a halála előtt. A forgatókönyvet Tom Ropelewski írta. A főszerepben Madonna, Rupert Everett és Benjamin Bratt.
2000. március 3-án mutatták be először az Egyesült Államokban.[1] Magyarországon augusztus 24-től volt látható a mozikban.[1] A produkció kritikai és kereskedelmi bukás volt. A 21. Arany Málna-gálán öt kategóriában jelölték az év legrosszabb filmjének, amelyből Madonna megnyerte a legrosszabb színésznőnek járót.[1]
Történet
Abbie és Robert jóbarátok, akik Los Angelesben élnek. Egy ünnepnapon alkoholtól túlfűtve az ágyban kötnek ki annak ellenére, hogy Robert meleg. Abbie-nek később születik egy fia, akit Roberttel együtt nevelnek.
Néhány évvel később Abbie megismerkedik Ben Cooper pénzügyi szakértővel, aki érdeklődést mutat iránta. Amikor a lány össze akar költözni vele, Roberttel a bíróságon harcolnak a fiuk felügyeleti jogáért. Kiderül, hogy nem Robert a biológiai apa, majd megtalálja azt a férfit, akivel Abbie-nek a terhesség előtt rövid kapcsolata volt, és bemutatja a bíróságon.
A per így perbeszéddé válik arról a kérdésről, hogy mitől lesz egy férfi egy gyermek apja. Végül Abbie-nek ítélik oda a kizárólagos felügyeleti jogot, de a nő megengedi, hogy a fia beszéljen Roberttel.
A film negatív fogadtatásban részesült. A Rotten Tomatoeson 19%-os minősítést ért el 94 értékelés alapján, az összefoglaló alapján: „A történet elemei összeütköznek, a színészi játék pedig elmarad.”[3] Jay Carr a Boston Globe-tól azt írta: „Soha nem tudja eldönteni, hogy vígjáték vagy szentimentális kézszorítás akar-e lenni, megpróbál mindkettő lenni, de végül egyik sem lesz.”[3] Stephen Holden a New York Timestól azt írta: „Abban a pillanatban, amikor a film elveszíti könnyed hangulatát, elveszíti a kapcsolatot a valósággal.”[3] Jonathan Foreman a New York Posttól azt írta: „Jó ideje nem volt olyan önelégült és giccses hollywoodi "üzenetfilm", mint A második legjobb dolog.”[3]
A MetaCritic 25 pontot adott a 100-ból 31 vélemény alapján.[4] Michael Wilmington a Chicago Tribune-tól azt írta: „Túlságosan is nyilvánvaló, túlságosan is egyszerű, az a fajta nyelves, elegáns Los Angeles-i vígjáték, amely a felületességet a stílusossággal, a szívből jövő popkórusokat pedig a bölcsességgel téveszti össze.”[4] Ann Hornaday a Baltimore Suntól azt írta: „Madonna jelentős tehetségei közül a kamera megszerettetése nem tartozik azok közé: Úgy tűnik, hogy a képernyő minden alkalommal, amikor rajta van, elhalványul.”[4] Michael O'Sullivan a Washington Posttól azt írta: „Valójában két film egyben, és nincs elég lélegzetvételnyi hely mindkettőnek.”[4]
Bevétel adatai
A film veszteséges volt a Box Office Mojo szerint. A 25 millió dolláros költségvetésből 24,3 millió dolláros bevétel keletkezett.[5]
.svg){kind=icon}
