E táblázat a magyar nyelv azon hangjait sorolja fel, melyek az ősmagyar nyelvben még nem léteztek, és az idők folyamán jelentek meg a nyelvben.
| Mai betűjele |
Mikor jelent meg a köznyelvben |
Miből lett |
Megjegyzés
|
| a |
ómagyar kor elején |
|
|
| c |
ómagyar kor elején |
|
|
| dzs |
középmagyar kor elején |
|
|
| gy |
ómagyar korban |
|
|
| h |
ómagyar kor elején |
|
|
| ó |
ómagyar korban |
|
|
| ö |
ómagyar korban |
|
|
| ő |
ómagyar korban |
|
|
| ty |
ómagyar korban |
|
|
| ú |
ómagyar korban |
|
|
| ű |
ómagyar korban |
|
|
| v |
ómagyar korban |
|
|
| zs |
ómagyar korban |
|
|
Megjegyzések
- Mint látható, a dzs a legújabb hangunk, mely a középmagyar kor elején, a 16. században jelent meg.
- A dz az ómagyar kor végén jelent meg, de erről fonológiailag kimutatható,[1] hogy nem önálló hang, hanem d + z hangkapcsolat (még ha a betűje egyetlen graféma is a hatályos magyar helyesírás szerint).
- A fel nem sorolt hangok az ősmagyar nyelvben is jelen voltak.
Jegyzetek
- ↑ L.: Strukturális magyar nyelvtan – Fonológia; Új magyar nyelvtan.
Kapcsolódó szócikkek