A Gyémántbirodalom a Buddha változatlan kozmikus elvét képviseli, míg a Méhbirodalom a Buddha aktív, fizikai megnyilvánulását ábrázolja. Ezért is, a mahájána buddhizmusban együttesen a két mandalára úgy tekintenek, mint a dharma teljes egészének kompakt kifejezésére; továbbá ezen két mandala a forrása a vadzsrajána tanításoknak is.
Különösképp a japánsingon buddhista templomokban szokták jól láthatóan kitenni a két birodalom mandaláit, amiket a központi oltár két oldalán helyeznek el. A két mandala feltehetőleg külön-külön fejlődött ki Indiában, és először talán Kúkai mestere (Hui-kuo) egyesíthette őket Kínában.