A görög ábécé átírása

A görög romanizációja a görög ábécével írt görög nyelvű szövegek átírása a latin ábécére. Erre több különböző módszer létezik. Az átírás függően attól, hogy a forrásszöveg ó- vagy modern görög nyelvű; vagy fonetikus, esetleg grafémikus átírásra van szükségünk.

Ismertebb átírások

nagybetű kisbetű magyaros átírás[1] ELOT 743[2] UN[3] ISO 843[4] ALA-LC[5] BGN/PCGN[6] Cirill[7]
ógörög középgörög újgörög transz-
literáció 		transz-
kripció
magyaros tudományos
Α α a a a a,[8] á[9] a a a a a a а
  αι ai ai e e ai ai ai ai ai e е
  άι ai ai é ái ái ái ái ai é е
  αϊ ai ai ai aï aï aï aï ai aï аи
  αυ aü ay au, av af,[10] av[11] af,[10] av[11] af,[10] av[11] ay af,[10] av[11] au av ав
  αϋ aü ay ai ay ay ay ay au au аи
Β β b b v v[12] v v v v v,[13] b[14] v б,[15] в[16]
Γ γ g g g j,[17] g[18] g g g g g y,[17] g[18] г
  γγ ng ng ng ng ng ng gg ng ng ng нг
  γι gi gi ji j,[19] ji,[8] jí[9] gi gi gi gi gi yi ги
  γε ge ge je
  γκ nk nk nk g,[20] ng,[21] nk[22] nk nk gk nk nk g,[23] nk[21] нк
  γκι nki nki gy,[19] ngi,[8] ngí[9] nki nki gki ngi nki nki нки
  γξ nx nx nksz nx nx gx nx nx nx нкс
  γυ gü gy j,[19] ji,[8] jí[9] gi gi gy gy gy yi ги
  γχ nkh nch nh nh nch nch gch nch nch nkh нх
Δ δ d d d d d d d d d d,[24] dh[25] д
Ε ε e e e e,[8] é[9] e e e e e e е/э
  ει ei ei i i ei ei ei ei ei i и
  έι ei ei í éi éi éi éi ei í и
  εϊ ei ei ei eï eï eï eï ei eï еи
  ευ eü ey eu, ev ef,[10] ev[11] ef,[10] ev[11] ef,[10] ev[11] ey ef,[10] ev[11] eu ev ев
  εϋ eü ey ei ey ey ey ey ey eï еи
Ζ ζ z z z z z z z z z z з
Η η é é é i,[8] í[9] i i ī i ē i е/э,[15] и[16]
  ηυ éü éy if,[10] iv[11] if,[10] iv[11] if,[10] iv[11] īy if,[10] iv[11] ēu iv ев/эв,[15] ив[16]
  ηϋ éü éy ii iy iy īy iy ēu iï еи/эи,[15] ии[16]
Θ θ th th th th th th th th th th т,[15] ф[16]
Ι ι i i i i,[8] í[9] i i i i i i и
Κ κ k k k k[12] k k k k k k к
Λ λ l l l l[12] l l l l l l л
Μ μ m m m m[12] m m m m m m м
  μπ mp mp mb, b b,[20] mb,[21] mp[22] b,[26] mp[21] b,[23] mp[21] mp b,[23] mp[21] b,[23] mp[27] b,[23] mp[27] мп
Ν ν n n n n[12] n n n n n n н
  ντ nt nt nd d,[20] nd,[21] nt[22] nt nt nt nt d,[23] nt[27] d,[23] nd,[27] nt[28] нт
Ξ ξ x x ksz x x x x x x x кс
Ο ο o o o o,[8] ó[9] o o o o o o о
  οι oi oi i i oi oi oi oi oi i и
  όι oi oi í ói ói ói ói oi í и
  οϊ oi oi oi oï oï oï oï oi oï ои
  ου u u u u ou ou oy ou ou ou у
  οϋ ou ou ou oy oy oy oy oy oï ои
Π π p p p p[12] p p p p p p п
Ρ ρ r r r r[12] r r r r r r р
Σ σ/ς sz s sz sz,[10] z[11] s s s s s s с
Τ τ t t t t[12] t t t t t t т
  τζ dz tz dz tz tz tz tz tz dz тз
  τσ/τς tsz ts tsz ts ts ts ts ts ts тс
Υ υ ü y i i,[8] í[9] y y y y y i и/ю
  υι üi yi i i,[8] í[9] yi yi yi yi yi i ии
Φ φ ph ph f f f f f f ph f ф
Χ χ kh ch h h ch ch ch ch ch kh х
Ψ ψ psz ps psz psz ps ps ps ps ps ps пс
Ω ω ó ó ó o,[8] ó[9] o o ō o ō o о

Források

  1. ↑ Erről lásd még a magyar Wikipédia egyik irányelvét
  2. ↑ Greek Standardization Organization, 1987
  3. ↑ United Nations Group of Experts on Geographical Names (UNGEGN). (www.eki.ee/wgrs), 2003
  4. ↑ ISO 843:1997 International Organisation for Standardisation. (www.iso.ch), 1997
  5. ↑ American Library Association/Library of Congress, Transliteration Schemes for Non-Roman Scripts. Randal K. Barry (ed.). (lcweb.loc.gov/catdir/cpso/roman.html), 1997
  6. ↑ United States Board on Geographic Names and the Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use, 1962
  7. ↑ Az orosz Wikipédia alapján.
  8. ↑ a b c d e f g h i j k Hangsúlytalan helyzetben
  9. ↑ a b c d e f g h i j k Hangsúlyos helyzetben
  10. ↑ a b c d e f g h i j k l m Zöngétlen mássalhangzó (θ, κ, ξ, π, σ, τ, φ, χ, ψ) és magánhangzók előtt
  11. ↑ a b c d e f g h i j k l m Zöngés mássalhangzó (β, γ, δ, ζ, λ, μ, ν, ρ) előtt és szó végén
  12. ↑ a b c d e f g h Kettőzött betűket nem írjuk át duplán
  13. ↑ Újgörög forrásból (1453 után)
  14. ↑ 1453 előtti forrásban
  15. ↑ a b c d e A latin nyelv alapján
  16. ↑ a b c d e Az egyházi szláv nyelv alapján
  17. ↑ a b Magas magánhangzó (αι, ε, ει, η, ι, οι, υ) előtt
  18. ↑ a b Mély magánhangzó, mássalhangzó előtt, valamint szó végén
  19. ↑ a b c Hangúlytalanul, magánhangzók előtt
  20. ↑ a b c Szó elején és nem görög eredetű szavakban
  21. ↑ a b c d e f g Szó belsejében
  22. ↑ a b c Ógörög eredetű szavakban, valamint szótaghatáron
  23. ↑ a b c d e f g Szó elején
  24. ↑ Az νδρ kapcsolatban
  25. ↑ Minden más esetben
  26. ↑ Szó elején és végén
  27. ↑ a b c d Szó belsejében és végén
  28. ↑ Az ντζ kapcsolatban