A fehér asszony
(Bílá paní) |
| 1965-ös csehszlovák film |
|
 |
| Wojciech Gerson festménye; 1886 |
| Rendező | Karel Micha
Zdeněk Podskalský |
| Műfaj | filmvígjáték |
| Forgatókönyvíró | Karel Michal |
| Főszerepben | Irena Kačírková (Fehér asszony)
Rudolf Hrušínský (Elnök)
Vlastimil Brodský (Pupenec)
Miloš Kopecký (tajemník)
Jiřina Bohdalová (Andula) |
| Zene | Evžen Illín |
| Operatőr | František Valert |
| Vágó | Zdeněk Stehlík |
| Hangmérnök | František Šindelář |
| Díszlettervező | Boris Moravec |
| Gyártás |
| Gyártó | Barrandov |
| Ország | Csehszlovákia |
| Nyelv | cseh |
| Játékidő | 93 perc |
| Képarány | 4:3, fekete-fehér |
| Forgalmazás |
| Bemutató | 1965 |
| További információk |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség |
A fehér asszony a csehszlovák újhullám egyik emlékezetes, keményen szatirikus darabja.
A fehér asszony – kísértet.
A film történetében egy csehországi falu, Komenice vármúzeumában az őt ábrázoló festményről éjjelente életre kel az egykori várúrnő, Berta von Borstein, és jócselekedeteket hajt végre. Olyan ügyeket old meg, amiket a helyi tanács a benyújtott sürgős kérvények ellenére sem intézett el. A takarítónő lakásába bevezeti a vizet, lekövezi az utat az iskola felé, stb... Az emberek csodáról beszélnek. A község vezetői pedig elhatározzák, hogy ezentúl mindent a fehér asszonnyal intéztetnek el.
A Fehér Asszony legendájának eredete egy német kísértettörténet, ami ismert Karlsruhéban, Berlinben, Bayreuthban, Dramstadtban és a csehországi Neuhausban is.
A fehérbe öltözött nő szelleme sohasem bántott senkit, de a Hohenzollerek szerint nem is egy családi tragédia köthető a kísértethez.
1486-ban keletkezett róla az első írásos lejegyzés. A legenda szerint a szellem nem más, mint a 15. században élt neuhausi Bertha von Rosenberg, aki a gyerekszobákban bölcsőjükben ringatta a kisdedeket.
Jegyzetek
