A budapesti hidak vámszedőházai

A budapesti hidak vámszedőházai
(16 épület)
Szabadság híd pesti hídfő, északi vámszedőház (egyike a megmaradt két vámszedőháznak)
Szabadság híd pesti hídfő, északi vámszedőház (egyike a megmaradt két vámszedőháznak)
TelepülésBudapest
Építési adatok
Építés éve1840-es évek és 1903 között
Lebontás éve1945 után
Lebontás okafunkciójukat vesztették
Építési stíluseklektikus építészet
Hasznosítása
Felhasználási területépület
Elhelyezkedése
A budapesti hidak vámszedőházai (Budapest)
A budapesti hidak vámszedőházai
A budapesti hidak vámszedőházai
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 03′ 23″47.486667°N 19.056389°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 03′ 23″47.486667°N 19.056389°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz A budapesti hidak vámszedőházai témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A budapesti hidak vámszedőházai kiszolgálóépületek voltak, amelyek a hídvámok beszedésére szolgáltak. Többségüket a 20. század folyamán elbontották.

Történetük

Budapesten a 19. század első felében merült fel állandó Duna-híd gondolata. A tervet megvalósítás követte, és 1839 és 1849 között felépült az első Duna-híd, a Széchenyi lánchíd. Ezt 1872–1876-ban a Margit híd, 1873–1877-ben a (népnyelven: déli) Összekötő vasúti híd, 1894–1896-ban a Ferenc József (mai Szabadság) híd, majd 1898–1903-ban a (régi) Erzsébet híd felépítése követte. 1903 után hosszú időre leálltak a budapesti hídépítkezések, és csak az 1930-as években folytatódtak.

Mivel a Dunán való átkelésért már 1703 óta vámot kellett fizetni, ez a jog 1849 után átszállt a hídhasználatra is. Ezért érthető volt, hogy a hidak építésekor minden híd két oldalára 2 vámházat építettek. (A vasúti hídhoz épült vámházakról nincs ismeret.) Ezek a hidak hasonlóan a korabeli művészet elvárásai szerint díszes historizáló stílusban épültek ki. A Margit-hídhoz csatlakozó vámházak csak 9 évvel a híd átadása után, 1884-ben készültek el.

A hídvámokat 1918-ban törölték el, a vámházakat pedig ezt követően szolgálati lakások, kisebb boltok céljára használták. A második világháború során a német csapatok felrobbantották Budapest hídjait. A háború utáni helyreállítások során a vámházak, illetve azok maradványai elbontásra kerültek. Két épület kerülte el ezt a sorsot: a Szabadság-híd pesti oldalán álló két vámszedőház. Ezek egyikében a hídmester kapott helyet, a másikában az 1990-es években hídtörténeti kiállítást alakítottak ki, amely azóta megszűnt.

Lista

Az alábbi lista röviden összefoglalja az egyes vámszedőházak csoportjait.

Híd neve Csatlakozó
vámházak száma 		Építési idejük Elbontási idejük Korabeli kép (Pesti oldal) Korabeli kép (Budai oldal)
Széchenyi lánchíd
4
 1839–1849 körül 1945 után
Margit híd
4
 1884 1945 után
Margit híd Margit-szigeti lejárója[1]
2
 1900
[1]
Szabadság híd
4
 1894–1896 1945 után (két épület)
régi Erzsébet híd
4
 1898–1903 1945 után

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek