A Harmadik Birodalom egy 1939-es nagyszabású átszervezés után negyvenegynéhány úgynevezett Gauba szerveződött („tartomány”, „kerület”), az átszervezés célja a párt- (NSDAP) és állami közigazgatási beosztás közelítése volt. Ezzel együtt a két struktúra nem teljesen fedte át egymást, hiszen a párton belül létezett pl. határon túli kerület is.

A náci kor közigazgatása több változáson esett keresztül, elsőként a Zweites Gesetz zur Gleichschaltung der Länder mit dem Reich rendezte helyzetét 1933. április 7-én (1933. évi II. törvénycikk).

A Gau állami vezetőjét Reichsstatthalternek (birodalmi helytartó), pártvezetőjét Gauleiternek (kerületvezető) hívták, a két funkciót leggyakrabban egy személy töltötte be. A tartományi határok kijelölésekor lehetőleg eltekintettek a korábban nem a német törzsterülethez tartozó közigazgatási határok követésétől, így Luxemburg Moselland része lett (melynek nem Luxembourg város lett a székhelye), míg a korábban Magyarországhoz tartozó, és tartományként intakt határokkal megőrzött Burgenlandot felosztották Stájerország és Al-Duna tartományok között, ill. a mai Szlovéniát Stájerország és Karintia között, Lotaringia Gau Westmarkhoz, Elzász Gau Oberrheinhoz, Eupen és Malmedy pedig Gau Köln-Aachenhez kerültek. A mai Dél-Csehország és Dél-Morvaország részei Gau Nieder- ill. Oberdonauhoz csatolódtak, míg a Memel-vidék Kelet-Poroszország része lett.

A Cseh–Morva Protektorátus (Protektorat Böhmen und Mähren), ill a Lengyel Főkormányzóság (General-Gouvernement Polen) (melyek formálisan szintén a birodalom részei voltak) nem kerültek be a Gau-rendszerbe. Érdekesség, hogy Gau Westmark és Gau Oberrhein (Baden-Elsaß) formálisan (törvényileg) sosem jöttek létre.

A párt 1945-ben az alábbi területi beosztással működött (e felosztás egyben állami közigazgatást is jelentett)

• Baden-Elsaß (Oberrhein, Felsőrajna) korábban Gau Baden, székhelye Karlsruhe, 1940 után Straßburg
• Bayreuth, korábban Gau Bayerische Ostmark, Gau Oberfranken és Gau Niederbayern-Oberpfalz egyesítésével, székhelye Bayreuth
• Groß-Berlin, korábban Gau Berlin-Brandenburg, székhelye Berlin
• Danzig-Westpreußen, (Danzig-Nyugat-Poroszország) korábban Gau Danzig, székhelye Danzig (Dancka, ma Gdańsk)
• Düsseldorf, Gau Ruhr részeiből, székhelye Düsseldorf
• Essen, székhelye Essen
• Franken (Frankföld) Gau Nürnberg-Fürth-Erlangen és Gau Mittelfranken egybevonásával, székhelye Nürnberg
• Halle-Merseburg , székhelye Halle an der Saale
• Hamburg, székhelye Hamburg
• Hessen-Nassau Gau Hessen-Nassau-Süd és Gau Hessen-Darmstadt egybevonásával, székhelye Frankfurt am Main
• Kärnten (Karintia), székhelye Klagenfurt
• Köln-Aachen székhelye Köln
• Kurhessen Kassel székhellyel
• Magdeburg-Anhalt, Gau Anhaltból és Gau Elbe-Havelből, székhelye Dessau
• Mainfranken (Majna-Frankföld), korábban Gau Unterfranken, székhelye Würzburg
• Mark Brandenburg, Gau Ostmark és Gau Brandenburg egyesítése, előbb Gau Kurmark, majd a fenti néven, székhelye Berlin
• Mecklenburg, székhelye Schwerin
• Moselland, Gau Koblenz-Trier belépésével 1942-től, székhelye Koblenz
• München-Oberbayern (München-Felső-Bajorország), Gau Oberbayern és Gau Groß-München összevonásával, „Traditionsgau“-nak is nevezték, székhelye München
• Niederdonau (Alduna), korábban Gau Niederösterreich, székhelye (Gauhauptstadt) Krems, közigazg. központja (Verwaltungssitz) Wien
• Niederschlesien (Alsó-Szilézia), székhelye Breslau (Boroszló, ma Wrocław)
• Oberdonau (Felső-Duna), korábban Gau Oberösterreich, székhelye Linz
• Oberschlesien (Felső-Szilézia), székhelye Kattowitz (ma Katowice)
• Ost-Hannover (vagy Hannover-Ost), korábban Gau Lüneburg-Stade, székhelyei időrendben Buchholz in der Nordheide, Lüneburg, Harburg
• Ostpreußen(Kelet-Poroszország), székhelye Königsberg in Preußen, (ma Kalinyingrád)
• Pommern (Pomeránia), székhelye Stettin (ma Szczecin)
• Sachsen (Szászország), székhelye Dresden (Drezda)
• Salzburg (Reichsgau), székhelye Salzburg
• Schleswig-Holstein székhelye Kiel
• Schwaben (Svábföld), székhelye Augsburg
• Steiermark (Stájerország), székhelye Graz
• Sudetenland (Szudétavidék), 1939-ig Gau Sudetenland (Sudetengau), székhelye Reichenberg, (ma Liberec)
• Süd-Hannover-Braunschweig, Gau Hannover-Süd és Gau Braunschweig összevonásával, székhelye Hannover
• Thüringen (Türingia), Weimar
• Tirol-Vorarlberg, székhelye Innsbruck
• Wartheland (kb. „Őrvidék”), 1940-ig Gau Wartheland (Warthegau), székhelye Posen (ma Poznań)
• Weser-Ems székhelye Oldenburg
• Westfalen-Nord székhelye Münster
• Westfalen-Süd székhelye Bochum
• Westmark, korábban Gau Saar-Pfalz, ez Gau Rheinland és Gau Saar(land) egyesítésével jött létre, székhelye Neustadt an der Weinstraße, 1940-től Saarbrücken
• Wien székhelye Wien (Bécs)
• Württemberg-Hohenzollern székhelye Stuttgart
• Auslandsorganisation NSDAP/AO Berlin (területen kívüli, a külföldi alapszervezetek körzete)
• Flandern (Flandria) (1944 decembertől)
• Wallonien (Vallónia) (1944 decembertől)

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

• [1]
• [2]
• [3]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Struktur der NSDAP című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.