Szenvedélyes, sötét tónusú alkotás, a zongoraversenyek közül csak a másik moll darabhoz, a d-mollhoz hasonlítható. Arthur Hutchings szerint ez Mozart egyik legtökéletesebb zongoraversenye, hangszerelés tekintetében, pedig a legjobb. Girdlestone szintén a legnagyobbnak tartja.
Az első tételt az elejétől végig békétlen indulat és szubjektív hang jellemzi.
A lassú tétel Esz-dúr dallamossága kiegyensúlyozott hangulatot, megbékélést ígér. A tétel rondó formájú, a rondótémát a zongora intonálja.
A zárótétel variációsorozat, mozgalmas, de nem vidám zene, legfeljebb a rövid C-dúr változat idejére enyhül a vészterhes komorság.
