Romániában 2019. május 26-án, az európai parlamenti (EP) választás napján népszavazást tartottak a korrupcióhoz kapcsolódó jogi kérdésekben. Mivel a szavazásra jogosultak 41,28%-a élt a szavazati jogával, a népszavazás eredményes lett. A szavazók túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy tilos legyen amnesztiában vagy kegyelemben részesíteni a korrupciós bűncselekmények elkövetőit, és abban, hogy a kormány ne módosíthassa sürgősségi rendelettel a bűncselekmények meghatározását, a kiszabható büntetést, illetve az igazságszolgáltatás működését és hogy közvetlenül ne fordulhasson az Alkotmánybírósághoz jogorvoslatért.

A 2016-os választások óta politikai harc folyik Romániában a választáson győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) és az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), illetve később Klaus Johannis államfő között. A PSD-t vezető Liviu Dragnea különféle korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt indított eljárások vádlottja,^[1] ezért nem vállalhatott hivatalos tisztséget. Pártja 2018-ban elmozdította helyéről a DNA vezetőjét, Laura Codruța Kövesit.^[2] A PSD ezután a törvényhozásban igyekezett elérni, hogy a Dragneát sújtó összeférhetetlenségi szabályok – például a büntetlen előélet követelménye – megszűnjenek. Az államfő azonban igyekezett megakadályozni ezeket a kezdeményezéseket. Így Klaus Johannis 2019. március 28-án bejelentette, népszavazást ír ki az európai parlamenti választások napjára.^[3]

2019. április 24-én a PSD és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kormányzó koalíciója a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatásával megszavazta a román büntető törvénykönyv és a büntetőeljárásokról szóló törvénykönyv módosítását, amely – egyebek mellett – csökkenti az elévülési határidőket és megszünteti a hivatali gondatlanság büntethetőségét.^[4]

Az ellenzéki pártok szerint a törvénymódosítások Liviu Dragneának kedveznek, aki egy ellene folyó per vádja szerint 2006 és 2012 között hivatali visszaélésre való felbujtás bűncselekményét követte el.

Az államfő 2019. április 25-én írta alá a népszavazás kiírásáról szóló rendeletet és ismertette a kérdéseket.^[5]

A szavazáson megjelenők három szavazólapot kapnak: egy az EP-választáshoz tartozik, kettő pedig a népszavazás kérdéseié. Szavazáskor a népszavazás szavazólapjain a „DA” (igen) vagy a „NU” (nem) feliratot tartalmazó négyzetek egyikébe a „Votat” (am. megszavazva) feliratú pecséttel kell jelet tenni. A lepecsételt szavazólapokat bármelyik urnába be lehet dobni.^[6] A népszavazást a Központi Választási Iroda (románul Biroul Electoral Central, BEC) rendezi.

Az állampolgároknak két kérdésre kell válaszolniuk (zárójelben a kérdések román nyelven).

1. Egyetért-e azzal, hogy tilos legyen amnesztiában vagy kegyelemben részesíteni a korrupciós bűncselekmények elkövetőit? (Sunteți de acord cu interzicerea amnistiei și grațierii pentru infracțiuni de corupție?)
   
   
2. Egyetért-e azzal, hogy a kormány ne módosíthassa sürgősségi rendelettel a bűncselekmények meghatározását, a kiszabható büntetést, illetve az igazságszolgáltatás működését és hogy közvetlenül ne fordulhasson az Alkotmánybírósághoz jogorvoslatért? (Sunteți de acord cu interzicerea adoptării de către Guvern a ordonanțelor de urgență în domeniul infracțiunilor, pedepselor și al organizării judiciare și cu extinderea dreptului de a ataca ordonanțele direct la Curtea Constituțională?)

• Igen szavazatok leadását ajánlja:
  • Nemzeti Liberális Párt (PNL)
  • Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR)
  • Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS)
  • Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)
  • Népi Mozgalom Párt (PMP)

• Nem szavazatok leadását ajánlja:
  • nem volt ilyen

• Távolmaradásra szólított fel:
  • Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE)

A Szociáldemokrata Párt nem fogalmazott meg határozott véleményt.

2019. május 30-án Klaus Iohannis államelnök levelet írt a parlamenti pártok és a parlamentben képviselettel rendelkező szervezetek elnökeinek, amelyben konzultációra hívta őket a népszavazás eredményének a gyakorlatba ültetése érdekében.^[7] 2019. június 13-án az államfő valamint a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a PRO Románia(wd) és a Népi Mozgalom Párt nemzeti politikai egyezményt írtak alá,^[8] amelyben vállalták, hogy a jogszabályokba ültetik a korrupciós bűncselekmények amnesztiájának tilalmát, az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályok kormányrendelettel való módosításának tilalmát, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a közhatalmat gyakorlók integritását, illetva a román állampolgárok szavazati jogának gyakorlását mind bel- mind külföldön..^[9]

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Referendumul pe tema justiţiei című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2019 Romanian referendum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Népszavazás az EP-választások napján: placebo a rendszernek, méreg a PNL-nek, vitamin Johannisnak Archiválva 2019. március 23-i dátummal a Wayback Machine-ben - Maszol.ro, 2019. március 22.
• Iohannis elnök és a népszavazás dilemmája – Főtér.ro, 2019. március 25.