Olaszország a második világháborút követően vezette be az a arányos képviselet megvalósítására a proporcinális pártlistás választást[2] a parlamenti választásokon. Ezt a rendszert ugyan 1994-ben az olasz parlamenti választásokon megváltoztatták, az Európai parlament képviselő választáson 1979 óta változatlanul érvényben van. Olaszországban az uniós államok többségével ellentétben öt választókerületre oszlik. Egy-egy választókerület 2-5 tartományt fed le. A mandátumok kiosztása két szinten történik. Nemzeti szinten kerülnek kiosztásra a pártlisták között a parlamenti helyek, és a mandátumok a jelöltek között ezt követően választási körzetekként a nyílt listás szavazás eredménye alapján. Az pártok országos listás helyeinek elosztása a legnagyobb maradék elve(wd) szerint történik a Hare-kvótát használva. Ezt követően választási körzetekként a legtöbb szavazatot kapott képviselők kerülnek be az Európai parlamentbe.
Olaszországban a választói korhatár 18 év, a választhatósági korhatár 25 év. Az olasz európai parlamenti választásokon 4%-os bejutási küszöb van érvényben. Ez alól a nemzeti kisebbségek képviselő mentességet élveznek amennyiben valamelyik pártlistán nemzetiségi képviselő szerepel és a pártlista eléri a 4 % küszöböt a listán szereplő képviselő és a kisebbségi párt legalább 50 000 szavazatot a kissességi képviselő bekerül az Európai parlamentbe. A 2019-es választási szabályok szerint Olaszországnak járó plusz három helyre a brit képviselők távozása után a parlamenti helyekre jogosult pártlisták első meg nem választott jelöltjei kerülnek.
Listaállítás
Választási eredmények
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!