Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a koreai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
2018-as Észak-Korea–Egyesült Államok csúcstalálkozó
A Fehér Ház 2018. március 8-án erősítette meg Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun(Kim Jong-un), a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnöke között tervezett csúcstalálkozót. A Fehér Ház sajtótitkára, Sarah Huckabee Sanders úgy nyilatkozott, hogy „eközben minden szankciónak és a maximális nyomásnak maradnia kell”.[2] Kim a találkozóra való készülődést először a Koreai Munkáspárt Politikai Irodájának tett április 9-ei megjegyzéseiben említette.[3][4]
Észak-Korea 2018. május 15-én váratlanul megszakította a tárgyalásokat Dél-Koreával, és a csúcstalálkozó lemondásával fenyegetőzött, okként az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlatait megnevezve. Kilenc nappal később Trump elnök kiadott egy közleményt, amelyben lefújta a találkozót.[5] Azonban a következő napon Trump elnök visszafordította az események folyamát és nyilatkozatában nyitva hagyta a június 12-ei csúcstalálkozó megtörténésének lehetőségét. Mindezt egy Észak-Korea által küldött levélnek köszönhetően, melyben még mindig hajlandóak voltak találkozni Trumppal és a denuklearizációról tárgyalni „bármikor”.[6]
Miután Trump találkozott Kim Jongcshollal a Fehér Házban, június 1-jén bejelentette, hogy a csúcstalálkozó szervezése visszatér a tervezett kerékvágásba és június 12-e a kitűzött időpont.[7] Június 6-án bejelentették, hogy Szingapúrban is zajlanak az előkészületek.[8]
Előzmények
Korea 1945 óta nem egységes. Az 1950–1953-as koreai háború tűzszünettel ért véget, a felek nem kötöttek békét. Szórványos összetűzések azóta is történnek. Az 1990-es évek óta Észak-Korea nukleáris programja miatt a nemzetközi aggodalom egyre nőtt.[9]George W. Bush egy 2002-es beszédében Észak-Koreára a „gonosz egy tengelyének” tagjaként hivatkozott, de az elnöksége vége felé Észak-Korea önként adott információt a nukleáris programjáról a szankciók enyhítése fejében. Ez után nem sokkal Észak-Korea lekerült a terrorizmust támogató országok listájáról. Ennek ellenére 2008 vége felé megtiltották bármelyik észak-koreai katonai létesítménybe való bejutást nemzetközi ellenőrök számára.[10] Az Obama-kormány észak-koreai politikája a „stratégikus türelem” volt. Több nukleáris tesztet is lefolytattak az elkövetkező években, és Jonphjong 2010-es bombázása jelentősen növelte az Észak és Dél közti feszültséget. Észak-Korea nukleáris programja különösen fejlődésnek indult Kim Dzsongun(Kim Jong-un) uralma alatt, aki apja, Kim Dzsongil(Kim Jong-il) halála után 2011 decemberében lett az ország vezetője.
Donald Trumpot 2016-ban választották amerikai elnöknek. Észak-Koreával szembeni politikája ellentétes Barack Obama „stratégikus türelem” politikájával. A kemény kiállás támogatása mellett a párbeszédre való nyitottságát is kifejezte, mondván, hogy készen áll „megenni egy hamburgert” Kim Dzsongun(Kim Jong-un) elnökkel. Viszonzásképpen egy Észak-Koreához köthető weboldal „bölcs politikusként” írta le Trumpot.[11]
2017-ben Dél-Korea elnöke Mun Dzsein(Moon Jae-in) lett azzal az ígérettel, hogy visszatér a napfénypolitikához, amelynek központjában az Észak-Koreával való barátságos kapcsolatok kialakítása áll.[12] Az év folyamán Észak-Korea sikeresen tesztelte a Hvaszong-14 nevű interkontinentális ballisztikus rakétáját.[13] Válaszul Donald Trump figyelmeztette Észak-Koreát, hogy bármilyen támadásra „tűzzel, haraggal és olyan erővel fognak válaszolni, amilyet a világ még sosem látott ezelőtt”. Erre Észak-Korea bejelentette, hogy Guam környéki rakétateszteket fontolgat.[14][15]
Észak-Korea 2017. szeptember 3-án hajtotta végre hatodik nukleáris tesztjét.[16] A tesztet a nemzetközi közösség rosszallással fogadta, és további gazdasági szankciókhoz vezetett.[17] November 28-án Észak-Korea kilőtt egy rakétát, amely – szakértők szerint – képes lehet az Egyesült Államok egész területét elérni.[18] A tesztelés következtében az ENSZ Biztonsági Tanács további szankciókat fogadott el.[19] Az Egyesült Államok pedig kilenc év után újra felvette az országot a terrorizmust támogató országok listájára.[20]
2018-as újévi beszédében Kim Dzsongun(Kim Jong-un) javasolta egy delegáció küldését a Dél-Koreában megrendezendő 2018-as téli olimpiára.[21] Januárban egy rakétatámadásra felhívó téves riasztást kaptak a Hawaiion tartózkodók.[22] A Szöul–Pyongyang(Phenjan) telefonvonalat majdnem két év után újra megnyitották.[23] Észak- és Dél-Korea együtt vonult fel az olimpia nyitóünnepélyén és közös női jégkorongcsapattal vett részt.[24] Sportolók mellett Észak-Korea példátlanul magas szintű delegációt küldött, amelyet Kim Jodzsong(Kim Yo-jong), Kim Dzsongun(Kim Jong-un) húga, és Kim Jongnam(Kim Yong-nam), az ország névleges államfője vezetett.[25] A delegáció átadott Mun Dzsein(Moon Jae-in) elnöknek egy meghívást Észak-Koreába.[25]
A Fehér Ház bejelentette, hogy az ENSZ szankciók az Egyesült Államok és Észak-Korea közti megegyezés megszületéséig érvényben maradnak.[29] Március 6-án Sarah Sanders azt nyilatkozta, hogy a Fehér Háznak Észak-Korea nukleáris leszerelése felé tett „konkrét és igazolható lépéseket” kellene látnia, mielőtt a Trump–Kim találkozó megvalósulhatna. Még aznap egy azonosítatlan hivatalnok elmondta a The Wall Street Journalnak, hogy Trump ennek ellenére elfogadta a meghívást.[30]
Dél-Korea külügyminisztériuma március 18-án bejelentette, hogy kiválasztott informális észak-koreai, dél-koreai és amerikai delegációk fognak valamikor április folyamán a finnországi Vantaaban találkozni, hogy a nukleáris leszerelésről értekezzenek.[34] A dél-korei Yonhap hírügynökség szerint Cshö Gangil(Choe Kang-il), az észak-koreai külügyminisztérium észak-amerikai ügyekkel foglalkozó részlegének vezérigazgató helyettese is részt fog venni.[35]
Kim Dzsongun és Hszi Csin-ping találkozói
Észak-Korea legfelsőbb vezetőjeKim Dzsongun(Kim Jong-un) 2018. március 25. és 28. között Peking(Beijing)ben tartózkodott, hogy Hszi Csin-ping(Xi Jinping)gel tárgyaljon. Ez volt az első ismert országon kívüli utazása a hat évvel ezelőtti hatalomra jutása óta.[36] Kína állítása szerint Észak-Korea "elkötelezett a nukleáris leszerelés mellett", és hajlandó egy csúcstalálkozót tartani az Egyesült Államokkal.[37][38] A találkozó alatt Kim Dzsongun(Kim Jong-un) hivatalosan is meghívta Hszi Csin-ping(Xi Jinping)et az észak-koreai fővárosba, Pyongyang(Phenjan)ba, aki a meghívást örömmel elfogadta. Hszi Csin-ping(Xi Jinping) arra ösztökélte Kim Dzsongun(Kim Jong-un)t, hogy erősítse meg Észak-Korea a jövőbeli stratégiai és diplomáciai partnerségét Kínával. Kim Dzsongun(Kim Jong-un) kiemelte, hogy Kína és Észak-Korea régóta kommunista országok és sokféle módon működhetnek együtt a jövőben.[39][40] Kim és Hszi(Xi) 2018. május 7-én újra találkozott Talien(Dalien) városában.[41]
Bejelentés Észak-Koreában
Észak-Korea állami hírügynöksége – a Koreai Központi Hírügynökség – alapján Kim elnök a Koreai Munkapárt politikai irodájának április 9-ei gyűlésén beszélt először a tervezett csúcstalálkozóról.[42]
Észak-Korea által javasolt feltételek
Április 11-én Észak-Korea közzétette az nukleáris fegyverek szállítására alkalmas ballisztikus rakétái leszerelésének öt feltételét:
Az Egyesült Államok és Dél-Korea nem fog nukleáris fegyvereket a Koreai-félsziget közelébe helyezni[43]
Az Egyesült Államok és Dél-Korea be fogja szüntetni a közös hadgyakorlataik idején történő nukleáris fegyver fejlesztést és működtetést
Az Egyesült Államok nem fogja megtámadni Észak-Koreát sem hagyományos, sem nukleáris fegyverekkel
Az 1953-as koreai tűzszüneti megállapodás békeszerződéssé lesz alakítva
Az Egyesült Államok és Észak-Korea között hivatalos diplomáciai kapcsolat lesz kialakítva
Habár korábban Észak-Korea részéről az Egyesült Államok Hadserege Koreai Erői (USFK) visszavonásának kérése is várható volt, Észak-Korea bejelentette, hogy elfogadnák 25 000 USFK katona folyamatos állomásoztatását Dél-Koreában addig, amíg Észak-Korea biztonsága garantálva van.[44]
A 2018. április 27-ei Békeházban megtartott Korea-közi találkozón Észak- és Dél-Korea vezetői megállapodtak, hogy még az év vége előtt befejezik a koreai háborút.[45]
Feszültség, lefújás és visszaállítás
Az Egyesült Államok alelnöke Mike Pence nyilatkozta 2018. május 21-én, hogy „ez éppen úgy fog végződni, mint a líbiai modell, ha Kim Dzsongun(Kim Jong-un) nem köt alkut a nukleáris fegyverkezési programjának leállításáról”. Trump hasonló megjegyzéseket tett május 17-én, ahogy ő leírta, Líbia sorsa fog megismétlődni, ha nem sikerül alkut kötni. Ezen megjegyzések a Moammer Kadhafiamerikai és európai közbeavatkozás utáni meggyilkolására tettek utalást. Líbia még 2003-ban önként feladta nukleáris fegyverkezési programját és teljesítette a nyugati hatalmak feltételeit. Ennek eredményeként az észak-koreai külügyminiszter helyettese Cshö Szonhi(Choe Son-hui) a megjegyzéseket „műveletlennek és hülyének” nevezte.[46][47][48]
Trump lemondta a találkozót 2018. májust 24-én egy Kim elnöknek címzett levelében, amelyben azt írta, hogy „a legutóbbi nyilatkozatában megjelenő hatalmas harag és nyílt ellenségeskedés miatt nem tartom helyénvalónak most megtartani ezt a hosszú ideje tervezett találkozót... A saját nukleáris kapacitásáról beszél, de a miénk olyan nagy és erőteljes, hogy imádkozom Istenhez, hogy ne soha ne kelljen használni.” Habár Trump fújta le a találkozót, hozzátette, hogy „ha meggondolja magát a találkozóval kapcsolatban, kérem ne habozzon, hívjon engem vagy írjon.”[49][50]
Dél-Korea elnöke Mun Dzsein(Moon Jae-in) meghökkent a hírek hallatán. A Korea-közi ügyekért felelős dél-koreai miniszter azt nyilatkozta, hogy Észak-Korea „őszinte marad a nukleáris leszerelés és a béke létrehozásának irányába tett erőfeszítéseivel kapcsolatban.”[51]
Trump lépésére válaszként az észak-koreai külügyminiszter helyettes Kim Gjegvan(Kim Kye-gwan) elmondta, hogy országa hajlandó szemtől-szembe leülni az Egyesült Államokkal és megoldani a problémákat „bármikor és bármilyen formában”, és időt és lehetőséget ad az Egyesült Államoknak a Koreai-félsziget békéje és stabilitása miatt.[51] Trump pont azon a napon mondta le a csúcstalálkozót, amikor Észak-Korea felrobbantotta az egyetlen ismert nukleáris tesztlétesítményét, a Pungyye-ri nukleáris teszthelyet, nemzetközi újságírók előtt.[52]
Május 25-én azonban Trump bejelentette, hogy a csúcstalálkozó a tervezettek szerint megtörténhet miután egy „nagyon kedves nyilatkozatot” kapott Észak-Koreától, és hogy a tárgyalások folytatódnak.[53]
A következő napon a Fehér Ház sajtótitkára Sarah Sanders megerősítette egy nyilatkozatában, hogy a terveknek megfelelően egy előkészítő csapat elindul Szingapúrba. A csapat, amely körülbelül harminc fehér házi és külügyminisztériumi dolgozót foglal magában, a háborús hősök emléknap hétvégéjén találkozott az észak-koreai kollégáikkal.[54]
Május 30-án az észak-koreai tábornok Kim Jongcshol(Kim Yong-chol) megérkezett New Yorkba, hogy találkozzon az Egyesült Államok külügyminiszterével, Mike Pompeoval.[55] Kim és Pompeo között a tárgyalások folytatódtak másnap is, és Pompeo később azt nyilatkozta egy sajtótájékoztatón, hogy jól haladnak.[56]Kim Jongcshol(Kim Yong-chol), aki a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának alelnöke, a legmagasabb rangú észak-koreai tisztviselő, aki meglátogatta az Egyesült Államokat 2000 óta (amikor Jo Myong-rok találkozott az akkori elnök Bill Clintonnal).[57][58][59]
Június 1-én Trump bejelentette, hogy a csúcstalálkozó visszatér a tervezett kerékvágásba miután találkozott Kim Jongcshol(Kim Yong-chol)lal a Fehér Házban.[60]Kim Jongcshol(Kim Yong-chol) egy levelet kézbesített Kim Dzsongun(Kim Jong-un)tól Trumpnak,[61] amelyről először azt mondta az újságíróknak, hogy „egy nagyon kedves” és „nagyon érdekes levél”; mégis nyolc perccel később Trump azt mondta, hogy „Még nem láttam a levelet. Szándékosan nem nyitottam ki.”[62][63]
Az észak-koreai küldöttséggel való találkozáskor Donald Trump azt nyilatkozta, hogy ő fogja megválasztani a „nukleáris leszerelés lefolyásának mikéntjét”. A Észak-Koreában készült nukleáris tölteteket és ballisztikus rakétákat elszállítanák az országból, majd ezek után a szankciókat részlegesen enyhíteni lehetne. A következő lépés Észak-Korea nukleáris létesítményeinek és nukleáris programjainak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség általi átfogó átvizsgálása lenne.[65][66][67]
Logisztikai előkészületek
Június 3-án egy "különleges eseménynek fenntartott területet" jelölt ki a szingapúri belügyminisztérium a Shangri-La Hotel környékén, és szigorú biztonsági intézkedés lesznek érvényben június 10. és 14. között. Ugyanazon a napon egy kisebb "különleges zónát" jelölt ki a területen belül a szingapúri rendőrség, ahol megnövelt rendőri jelenlét lesz június 10. és 14. között.[68] Június 5-én a szingapúri belügyminisztérium az egész Sentosa-szigetet és a délnyugatról határoló vizeket "különleges eseménynek fenntartott területté" nyilvánította június 10-től 14-ig. A találkozó helyszíne, a Capella Hotel, a "különleges eseménynek fenntartott területen" belül található. A kormány kiadott egy olyan rendeletet, amely mentesít négy golyó- és bombaálló járművet bizonyos forgalmi szabályok alól június 5. és 30. között.[69]
Június 6-án a szingapúri légügyi hatóságok bejelentették, hogy ideiglenes légtér-korlátozások lesznek érvényben június 11. és 13. között. A Szingapúr-Changi repülőtérre érkezők gépeknek csökkentett sebességgel kell haladniuk, és a kifutópályák használatát is korlátozzák. A pilótáknak továbbá a szingapúri Paya Lebar légibázistól is távol kell maradniuk.[70][71]
A Szingapúri Pénzverde is kiadott egy emlékérmét, hogy megemlékezzen a csúcstalálkozóról.[72][73]
Két, a dél-koreai műsorsugárzó KBS Newsnak dolgozó embert tartóztattak le amiért birtokháborítást követtek el az észak-koreai nagykövet otthonánál.[74] A KBS News később kiadott egy hivatalos bocsánatkérést, amiért nem voltak elővigyázatosak.[75] A két munkatársat a következő napon, június 10-én deportálták az országból.[76]
Június 9-én a szingapúri rendőrség és a Szárazföldi Közlekedési Hatóság bejelentette, hogy biztonsági intézkedések, mint például útlezárások és biztonsági ellenőrzések, lesznek érvényben. Tanglin körzet néhány buszmegállója üzemen kívül lesz, és biztonsági ellenőrzések lesznek a Shangri-La Hotel és a St Regis Hotel környékén. A Santosa-szigetre érkező látogatók táskáit is átkutathatják.[77]
Június 11-én Vivian BalakrishnanSzingapúr külügyminisztere bejelentette, hogy a szingapúri kormány fizeti az észak-koreai kontingens szállodai számláját.[78]
Az Egyesült Államok nem hívott össze kabinetszintű Nemzetbiztonsági Tanács gyűlést, hogy megvitassa a Észak-Koreával tartandó csúcstalálkozót. Trump elnök a következőt mondta: „úgy gondolom, jól fel vagyok készülve… nem hiszem, hogy sokat kellene készülnöm… ez nem a felkészülés kérdése, hanem azé, hogy az emberek akarják-e, és azt nagyon hamar tudni fogjuk”.[81]
A Békeház adott helyet a 2018-as Korea-közi találkozónak, amelyet áprilisban tartottak. Szingapúr volt a helyszíne a 2015-ös Kína–Tajvan csúcstalálkozónak. Mongólia az elmúlt években számos regionális és nemzetközi szereplő részvételével zajló tárgyalást szponzorált, és elérhető vonattal Észak-Koreából.[87]
Április 30-án Trump megerősítette, hogy Szingapúr, a Békeház és a Szabadságház áll megfontolás alatt.[88]
Amerikai tisztviselők állítása szerint a mindkét fél számára megfelelő helyszín Délkelet-Ázsiában vagy Európában lenne, különösen valamelyik a következő helyszínek közül: Szingapúr, Vietnám (az Egyesült Államok által elismert kommunista ország), Thaiföld, Svájc (ahol Kim és két testvére járt iskolába[89]) vagy Svédország (amelynek nagykövetsége gyakran közvetítői szerepet lát el Észak-Koreába utazó amerikaiknak).[90] Egy másik lehetséges helyszín volt a mongóliaiUlánbátor.[91][92]
A CNN május 9-én bejelentette, hogy Szingapúr fog otthont adni a június 12-ei találkozónak.[98][99] Trump ezt május 10-én megerősítette és bejelentette, hogy a találkozó időpontja június 12.[100] A phenjan(pyongyang)iSzunani nemzetközi repülőtértől 4700 km távolságra elhelyezkedő Szingapúr könnyen elérhető Kim szovjet gyártmányú Il–62 repülőgépével.[101]
A helyi média szerint a legvalószínűbb helyszín az Orchard Road közelében fekvő Shangri-La Hotel,[102] ahol minden évben megrendezik a Shangri-La Párbeszédet, és amely a 2015-ös Kína–Tajvan találkozónak is helyet adott. Egy dél-koreai jelentésben az Istana neve is előkerült mint lehetséges helyszín.[103]
Szingapúr külügyminisztériuma további információt szolgáltatott a találkozóval kapcsolatban, mikor azt nyilatkozták, hogy „Szingapúr örül, hogy házigazdája lehet az Egyesült Államok elnöke, Donald J. Trump és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Államügyi Bizottság elnöke, Kim Dzsongun(Kim Jong-un) közötti június 12-ei találkozónak. Reméljük, hogy a találkozó elősegíti a békét a Koreai-félszigeten”. Azonban a minisztérium nem szolgáltatott semmilyen információt a helyszínről és az előkészületekről.[104]
Miután Trump június 1-jén újra elkötelezte magát a találkozó mellett, Ng Eng Hen szingapúri védelmi miniszter üdvözölte az amerikai elnök lépését és azt nyilatkozta, hogy Szingapúr fedezni fogja a találkozó költségének egy részét.[105] Az amerikai és észak-koreai delegációk már az előző hetekben találkozó feleiről úgy hiszik, hogy a Capella Hotelben vagy a Fullerton Hotelben szálltak meg, mely hotelek szintén lehetséges helyszínek voltak.[106]
A Fehér Ház június 4-én bejelentette, hogy a találkozó szingapúri idő szerint reggel kilenc órakor kezdődik, és a következő napon megerősítette, hogy a Capella Hotel lesz a találkozó helyszíne.[107] Az Egyesült Államok tisztázta, hogy nem fogja az észak-koreai tisztviselők szállását fizetni. Megerősítették azt is, hogy kérés esetén tárgyalnak Dél-Korea és Japán kormányával a koreai háború lehetséges befejezéséről.[108]
2018. június 9-én a G7 csúcstalálkozó egyik sajtótájékoztatóján Trump azt nyilatkozta, hogy a Kim Dzsongun(Kim Jong-un) és közte lévő kémia[109] döntő tényező lesz a csúcstalálkozó sikerére nézve, és hogy Észak-Koreának csak egy esélye lesz alkut kötni.[110]
A találkozó
A vezetők érkezése
Donald Trump a tervezettnél négy órával előbb hagyta el a 44. G7 csúcstalálkozót és közvetlen Szingapúrba indult. Jelentések szerint úgy tekintett a G7 találkozóra, hogy az csak elveszi a figyelmét a Kimmel való találkozásról.[112] Trump a szingapúri Paya Lebar légibázison landolt helyi idő szerint 20:20-kor, és Szingapúr külügyminisztere, Vivian Balakrishnan köszöntötte. Az Amerikai Légierő egy C–17 Globemaster III szállítógépe már a megérkezése előtt is a légibázison tartózkodott. Trump a szingapúri Shangri-La Hotelben fog tartózkodni a csúcstalálkozó ideje alatt; a hotel már előző amerikai elnökök ideiglenes otthonaként is szolgált.[113]
Észak-Korea vezetője Kim Dzsongun(Kim Jong-un) helyi idő szerint vasárnap 14:35-kor landolt a Szingapúr-Changi repülőtéren. Szingapúr külügyminisztere, Vivian Balakrishnan és oktatási minisztere, Ong Ye Kung köszöntötte.[114] A kezdeti hírekkel ellentétben nem a saját repülőgépén, hanem egy Air ChinaBoeing 747 repülőgépen utazott a helyszínre.[115] Médiajelentések szerint Kim érkezése előtt egy Air KoryoIl–62 teherszállító repülőgép érkezett étellel és más romlandó termékekkel a fedélzetén. A rakományt hűtött teherautókkal szállították a szingapúri St Regis Hotelbe, ahol Kim szállása található.[116] Egy harmadik repülőgép, egy másik Air Koryo Il–62 érkezett Szingapúrba nem sokkal Kim érkezését követően. Feltételezések szerint Kim testvére, Kim Jodzsong(Kim Yo-jong) a fedélzeten tartózkodott.[117]
Trump és Kim is külön találkozik Szingapúr miniszterelnökével, Lee Hsien Loonggal. Kim vasárnap délután találkozott Lee-vel az Istanánál,[118] Trump pedig hétfőn találkozott az ország miniszterelnökével.[119][120]
a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának Propagandáért és Agitációért felelős osztályának igazgatóhelyettese
a Központi Bizottság és az Államügyi Bizottság más tagjai.[125]
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2018 North Korea–United States summit című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.