A közvéleménykutatások már 2014 eleje óta az ANO 2011 vezetését mutatták. Előnyük fokozatosan két számjegyűre nőtt, támogatóik százalékos arányát tekintve. Egy 2017 szeptemberi közvéleménykutatásban az ANO 2011-et a megkérdezettek 30,9 százaléka támogatta, a második helyen lévő Szociáldemokrata Pártot 13,1 százalék, a harmadik kommunista pártot pedig 11,1 százalék.[1]
A cseh alkotmány kimondja, hogy négyévente meg kell választani a Képviselőház, a cseh parlament alsóháza tagjait. A cseh kormány a Képviselőháznak felelős, és csak akkor maradhat hatalmon, ha élvezi a képviselők többségének a bizalmát. Az alkotmány 19. szakasza szerint minden 21 évét betöltött, választójoggal rendelkező cseh állampolgár indulhat képviselői mandátumért.
A 2014-es szenátusi és önkormányzati választások
2014. október 10-én és 11-én a csehek a 81-ből 27 szenátusi mandátum és mintegy 62300 helyi önkormányzati képviselői hely birtokosairól szavaztak. A szenátusi választáson a szociáldemokraták nyertek, de több nagyváros vezetését elvesztették. A főváros, Prága a koalíciós partner ANO 2011 irányítása alá került.
A 2016 októberében tartott választás 27 szenátor megválasztásáról döntött, illetve ekkor választották meg 13 kerület 675 közgyűlési tagját. A regionális választást az ANO nyerte meg 21,05 százalékos eredménnyel. A szociáldemokraták 15,25%-ot kaptak, és csak két kerületben szereztek többséget: Dél-Csehországban és Vysočinában. A kommunisták (KSČM) nagy vereséget szenvedtek: 10,54 százalékos eredményükkel 96 közgyűlési helyet veszítettek el. A középjobb ODS a szavazatok 9,47 százalékát kapta és 76 mandátumot szerzett.
A szenátori posztokról mintegy 2,7 millió cseh szavazott.[3] Ezt a választást a KDU-ČSL nyerte, kilenc új szenátori mandátumot szerezve. Az ANO és a szociáldemokraták ezen a választáson súlyos vereséget szenvedtek. Az ANO 14 jelöltet juttatott a második fordulóba, de közülük csak hárman nyerték el a mandátumot. A szociáldemokraták 10 mandátumot veszítettek. Köztük volt a Szenátus alelnöke, Zdeněk Škromach széke is. Az ODS csak hat jelöltet tudott a második fordulóig juttatni, de közülük négyen nyertek is (köztük Zdeněk Nytra, aki független jelöltként indult).
A 2017-es kormányválság
A koalíciós kormány a 2014-ben bejelentett intézkedések közül többet sikerrel megvalósított, mint a kiskereskedelem elektronikus regisztrációját és az fordított áfát.[4] A Sobotka-kormányt az elemzők jó ideig stabilabbnak ítélték, mint elődeit. 2017 májusában azonban kormányválság kezdődött, amikor a miniszterelnök bejelentette, hogy a koalíciós partner ANO delegálta Andrej Babiš pénzügyminiszter nevéhez köthető pénzügyi bizonytalanságok miatt lemond. Néhány nappal később, miután összekülönbözött Miloš Zeman államelnökkel a kormányzás jövőjét illetően, Sobotka visszavonta a döntését. Május 24-én menesztette Babišt és Ivan Pilnýt nevezte ki helyette. Ezzel véget vetett a válságnak.[5]
A választási rendszer
A cseh Képviselőház 200 tagját 14 több képviselőt állító választókerületben választják. Ezek egyenként 5-25 képviselőt delegálnak a parlamenti alsóházba.[6] A szavazás nyílt listás és aranyos. A szavazók legföljebb négy jelöltre szavazhatnak a választott listán. A mandátumokat a D'hondt módszernek megfelelően osztják szét. A parlamenti bejutási küszöb az egyes pártoknak 5 százalék, a kétpárti szövetségeseknek 10, a hárompártiaknak 15, és 20 százalék a négy- vagy többpártiaknak. Egy jelölt, ha több, mint öt százalékot kapott, a listája tetejére lép. Ha több, mint egy jelölt kap több, mint 5 százalékot, akkor a szavazatok száma alapján rangsorolják őket.[7]
A 8,4 millió szavazásra jogosult polgárból 5,1 millió vett részt a választásokon (61%). Közülük több mint harmincezren érvénytelenül szavaztak (0,7%). A részvételi arány valamivel magasabb volt a négy évvel korábbinál (+1,4%).
A legmagasabb a választói kedv Prágában (67%), míg a legalacsonyabb a nyugati országrészben található Karlovy Vary-i és Ústí nad Labem-i kerületekben volt (52-52%).
A külföldi reakciók elsősorban nem is az ANO eredményét emelték ki, hanem a ČSSD történelmi méretű vereségét. A párt még annál is kevesebb szavazatot kapott, mint amennyit a közvélemény-kutatók a választások előtt kimutattak. Az eredményt a magyarországi értékelők is történelmi vereségként, a szociáldemokrata mozgalom arculcsapásaként értelmezték.[10][11]
Az ANO eredményét szintén történelminek tekintették, hiszen ilyen magas támogatottsággal és ilyen nagy előnnyel még egyetlen párt sem nyert választást Csehországot.[12][13] Kiemelték ugyanakkor hogy maga az elitellenes ANO továbbra is egy politikai színtéren nehezen besorolható párt maradt, amely igazi sötét lóként viselkedik majd a kormányon, törekvései kiszámíthatatlanok. Andrej Babišt magát is problémás vezetőnek minősítették, hiszen a választás idején nyomozás folyt ellene korrupciós gyanú miatt, így ha akad is olyan párt, amely nem zárkózik el az ANO-tól, annak vezetői alighanem elzárkóznak Babiš miniszterelnök támogatásától.[14][10][15]
Kormányalakítás
A választási eredmény nehéz kormányalakítást ígért. Ennek az egyik oka a politikai színtér minden korábbinál nagyobb felaprózódása, kilenc párt képviselőházba történő bejutása volt. A képviselőház harmadát kitevő frakció mögötti ANO ráadásul protestpártként működött, vele a többi párt csak nagyon nehezen tudott volna kormányzati munka során együttműködni. A választás után Zeman elnök jelezte, hogy a legkívánatosabbnak egy ANO-ODS kormányt tartana.[16] (Ez egy optimális koalíció lett volna, mivel a 200 fős képviselőházban a két pártnak összesen 103 képviselője került.) Az ODS vezetése a felvetést Andrej Babiš kétes üzelmeire hivatkozva visszautasította.[16]Andrej Babiš az ANO vezetőjeként a következő napokban hét párttal is felvette a kapcsolatot kormányalapítási tárgyalások céljából, ám azt minden párt visszautasította.[17] A koalícióra önként vállalkozott volna a bevándorlásellenes és közvetlen demokráciát támogató SDP, velük viszont Babiš nem akart közösen dolgozni.[17][18] A nem sok sikerrel kecsegtető tájékozódási szakasz ellenére Miloš Zeman október legvégén ténylegesen is megbízta Babišt az új kormány megalakításával.[19]
November közepére már egyértelmű volt, hogy az ANO vezetője csak kisebbségi kormány felállításában bízhat.[20]Miloš Zeman előre figyelmeztette a képviselőházat, hogy Babiš fogja megbízni a kormány megalakításával és ha a parlament a kötelező bizalmi szavazáson a Babiš-kormányt elutasítja, akkor is az ANO vezetőjét bízza meg újabb kormány megalakításával. Zeman 2017. december 6-án ténylegesen is kormányfővé nevezte ki Andrej Babišt,[21] aki megalakította első kormányát.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Czech legislative election, 2017 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.JPG)
.jpg)
