Az alkotmány előírása szerint Romániában2014-ben elnökválasztást kellett rendezni. Az elnökválasztásra november 2-án került sor. Mivel egyik jelölt sem szerzett abszolút többséget (a szavazatok legalább felét), november 16-án az első forduló két legeredményesebb jelöltjének (Victor Ponta és Klaus Johannis) részvételével második fordulót tartottak, amelyet Johannis nyert meg.
Az elnökválasztás Romániában közvetlen és titkos szavazással történik. Románia alkotmányának 83. cikke szerint az államfő mandátuma öt évre szól. Traian Băsescu hivatalban levő elnök hivatali ideje december végén járt le. Mivel őt már kétszer megválasztották elnöknek, a 2014-es választáson nem indulhatott.[1][2]
Traian Băsescu államfő azzal vádolta meg Victor Ponta miniszterelnököt, a PSD jelöltjét, hogy 1997 és 2001 között a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) titkosügynöke volt.[14] Ponta visszautasította a gyanúsítást, az elnök állításait merő hazugságnak nevezte.
Az első forduló eredményének nyilvánosságra hozatala után Victor Ponta bejelentette, hogy amennyiben ő nyeri az elnökválasztást, Călin Popescu-Tăriceanunak ad miniszterelnöki felkérést.[15]
A legmagasabb részvétel Ilfov megyében volt, 65,39%-os, a legalacsonyabb pedig Szatmár megyében, 42,82%-os. Az alacsonyabb végzettségűek inkább Pontára szavaztak, a fiatalok és középkorúak pedig inkább Johannisra.[17]
Érdekességek
Egy közvélemény-kutatás szerint, ha indulhatna, Nicolae Ceaușescu volt diktátorra a megkérdezettek 46%-a szavazna az elnökválasztáson.[18]
Az első forduló külföldi szavazása nem ment zökkenőmentesen. Számos nyugat-európai nagyvárosban és Moldovában hatalmas sorok alakultak ki a román külképviseletek előtt. A várakozók szándékosságot sejtettek és a Ponta-kormányt hibáztatták. Párizsban a rendőrséget is ki kellett hívni, mert rendbontás alakult ki.[19][20]