Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1939-40-ben 14 csapat küzdött a bajnoki címért. A szélsőjobboldali politika beavatkozott a sportba is, a belügyminiszter felfüggesztette az MLSZ önállóságát, az indoklás szerint "nem keresztény és nemzeti érzelmű", az élére miniszteri biztost Gidófalvy Pált nevezték ki. Az "új szellemiséget" a csapatok nehezen viselték el, előbb a Phöbus majd később a Nemzeti is visszalépett a bajnokságtól. (Mindkét csapat feloszlott.)[forrás?][1]
A Kispesté volt az őszi idény, tavasszal a Hungária vette át a vezetést, hét pont előnyt szedett össze. Ezután kikapott a Ferencvárostól és a Szegedtől is. Az utolsó forduló előtt a Hungária, Ferencváros és Újpest egyenlő pontszámmal állt, az Újpest döntetlent játszott Kispesten, a Hungária 2-1 re, a Ferencváros 7-1 re nyert. Azonos pontszámmal de jobb gólkülönbséggel a Ferencváros a bajnok.
A három kieső Kassa, Taxisok és Nemzeti helyére öt csapat jutott fel, BSZKRT, Diósgyőri MÁVAG, Salgótarjáni BTC, Tokod és a Weisz Manfréd SC.
A miniszteri biztos kinevezésével megduplázódtak az MLSZ adminisztrációs költségei, de a csapatoknál sem volt jobb a helyzet, a Ferencváros 20 000 pengős segélyt kért a fővárostól, a Szolnok játékjogát felfüggesztették, mert a bírói díjakat sem tudta kifizetni.
