Az 1882. év az irodalomban.

• Karl Adolph Gjellerup dán költő, író regénye: A német diák (Germanernes Lærling)
• Friedrich Nietzsche aforizmái: Die fröhliche Wissenschaft (Vidám tudomány)
• Ernest Renan francia filozófus, író, történész Histoire des origines du christianisme (A kereszténység eredetének története, 1863–1883) című nyolckötetes sorozatát záró monográfia Marcus Aureliusról: Marc-Aurèle et la fin du monde antique (Marcus Aurelius és az antik világ vége). Ez és az első kötet (Jézus élete) „a múlt századi francia próza legékesebb gyöngyszemei közé tartoznak.”^[1]
• Mark Twain: Koldus és királyfi (The Prince and the Pauper)
• Gleb Uszpenszkij orosz szerző írásainak gyűjteménye: Власть земли (A föld hatalma)
• Jules Verne regényei:
  • A Robinsonok iskolája (L'École des Robinsons)
  • A zöld sugár (Le Rayon vert)
• Émile Zola regénye: Tisztes úriház (1882–1883)

• José Martí kubai költő Ismaelillo című verseskötete

• Henry Becque francia szerző legsikerültebb drámája: Les Corbeaux (Hollók), bemutató
• Megjelenik Victor Hugo 1869-ben írt drámája: Torquemada
• Henrik Ibsen:
  • Kísértetek (Gengangere), bemutató: Chicago, 1882. május
  • A népgyűlölő (En Folkefiende), bemutató: 1883. január [más magyar címei: A hazaáruló és A nép ellensége]
• Henry Arthur Jones angol drámaíró: The Silver King (Ezüst király)^[2]
• Victorien Sardou vígjátéka: Fédora

• Gozsdu Elek regénye: Köd
• Jókai Mór regénye: Szeretve mind a vérpadig
• Mikszáth Kálmán: A jó palócok (novellagyűjtemény, benne többek között A néhai bárány)
• Rákosi Jenő regénye: A legnagyobb bolond
• Tolnai Lajos regényei:
  • A báróné ténsasszony
  • A nemes vér
• Csiky Gergely színművei (gyűjteményes sorozat 18 kötetben, 1882–1888). A színházi bemutatókkal párhuzamosan jelennek meg az író új színdarabjai nyomtatásban; először A proletárok, a Mukányi és a Cifra nyomorúság^[3]
  • A Stomfay-család, színmű, bemutató a Nemzeti Színházban
  • A kaviár, bohózat, bemutató a Nemzeti Színházban
  • Szép leányok, bemutató a Népszínházban

• január 18. – Alan Alexander Milne angol író, a Micimackó című gyermekkönyv szerzője († 1956)
• január 25. – Virginia Woolf angol regényíró, esszéista, novellista, kritikus, könyvkiadó, feminista; a 20. századi modern irodalom egyik kiemelkedő alkotója († 1941)
• február 2. – James Joyce ír költő, író, kritikus; fő műve az 1922-ben megjelent Ulysses című regény († 1941)
• február 16. – Surányi Miklós regényíró, színműíró († 1936)
• február 23. – B. Traven, tisztázatlan származású regényíró, népszerű bestsellerek szerzője († 1969)
• március 19. – Kornyej Ivanovics Csukovszkij orosz író († 1969)
• május 20. – Sigrid Undset Nobel-díjas norvég regényíró († 1949)
• június 22. – Somlyó Zoltán költő, újságíró, műfordító († 1937)
• július 7. – Janka Kupala belarusz költő, író, drámaíró és publicista, a modern belarusz irodalom megteremtője († 1942)
• szeptember 12. – Ion Agârbiceanu román író, költő, görögkatolikus pap († 1963)
• október 29. – Jean Giraudoux francia novellista, esszé- és drámaíró († 1944)
• október 30. – Bölöni György író, szerkesztő († 1959)

• február 8. – Berthold Auerbach német zsidó író (* 1812)
• március 24. – Henry Wadsworth Longfellow amerikai költő (* 1807)
• április 10. – Dante Gabriel Rossetti angol festő, költő, a preraffaeliták néven ismert író- és művészcsoport legnagyobb költő (* 1828)
• augusztus 25. – Friedrich Reinhold Kreutzwald észt költő, író, folklorista, műfordító; az észt nemzeti eposz, a Kalevipoeg összeállítója (* 1803)
• október 22. – Arany János magyar költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja (* 1817)
• december 13. – Greguss Ágost esztéta, műfordító (* 1825)