| 1,4-Heptonolakton
|
![]()
|
| IUPAC-név |
(3R,4S,5R)-3,4-dihidroxi-5-((1S,2R)-1,2,3-trihidroxipropil)dihidrofurán-2(3H)-on
|
| Más nevek |
E370
|
| Kémiai azonosítók
|
| CAS-szám |
89-67-8
|
| PubChem |
78942
|
| EINECS-szám |
201-929-6
|
| Kémiai és fizikai tulajdonságok
|
| Kémiai képlet |
C7H12O7
|
| Moláris tömeg |
208,17 g/mol
|
| Megjelenés |
fehér, savanyú ízű kristályok[1]
|
| Sűrűség |
1,806 g/cm³
|
| Forráspont |
557,5 °C[2]
|
| Oldhatóság |
vízben, alkoholban oldódik
|
| Törésmutató (nD) |
1,645
|
| Veszélyek
|
| Lobbanáspont |
232,2 °C
|
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
|
Az 1,4-heptonolakton (E370) egy mesterséges adalékanyag, melyet a hidroxi-heptánsavból, szintetikus úton állítanak elő.
Élelmiszerekben savanyúságot szabályozó anyagként és aromaként alkalmazzák.
Elsősorban kókusz-, dió- és vaníliaaromákban fordulhat elő. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, nincs ismert mellékhatása.
Források
- ↑ Glandord, Kuhnert, Lück, Muermann, Handbuch Lebensmittelzusatzstoffe, Behr's verlag, 2005
- ↑ Chemspider 71275, elérés dátuma 03/08/2008
