A „később nem árt” kritérium (angolul: later-no-harm) egy Douglas Woodall által megfogalmazott szavazási rendszerek minősítésére szolgáló feltétel. A kritérium akkor teljesül, ha bármely választáson egy kevésbé preferált jelöltet további rangsorolása vagy pozitív értékelése egy választópolgár által nem okozhat hátrányt egy jobban preferált jelöltnek. Azok a szavazási rendszerek, amelyek nem teljesítik a „később nem árt” kritériumot, ki vannak téve bizonyos taktikai szavazási stratégiáknak, az úgynevezett eltemetésnek, amely megtagadhatja a győzelmet az olyan jelölttől, amely Condorcet-győztes lenne.

A „később nem árt” kritérium teljesülésének ellenőrzéséhez meg kell állapítani annak valószínűségét, hogy a választó által előnyben részesített jelöltet megválasztják a szavazáshoz való későbbi preferencia hozzáadása előtt és után, a valószínűség esetleges csökkenésének meghatározásához. A „később nem árt” kritérium feltételezi, hogy a későbbi preferenciák egymás után kerülnek a szavazólapra, így a már felsorolt jelölteket részesítik előnyben a később hozzáadott jelöltekkel szemben.

 Ez a szócikk részben vagy egészben a Later-no-harm criterion című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• DR Woodall, Properties of Preferential Election Rules (Preferenciális választási szabályok tulajdonságai), Voting matters, 3. szám, 1994. december [1]
• Tony Anderson Solgard és Paul Landskroener, Municipal Voting System Reform: Overcoming the Legal Obstacles, Bench and Bar of Minnesota, 59. kötet, 9. szám, 2002. október. [2]
• Brown v. Smallwood, 1915

• „Később nem segít” kritérium

Ez a matematikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!