Lakossága a 2000-es népszámlálás szerint 385 588. Többségük kurd.
A várost sok néven ismerik: ܐܘܪܗܝ Urhāyszírül, Rihakurdul, الروها Ar-Rúháarabul, Ուռհա Urhaörményül és Ορρα Orrha (vagy Ορροα, Orrhoa) görögül. Volt, amikor a neve Callirrhoe volt, vagy Callirhoei Antiochia (görögül Αντιόχεια η επί Καλλιρρόης). A Bizánci Birodalom idején Justinopolis néven is ismerték. A történelem során leggyakrabban használt azonban a Szeleukida Birodalom idején kapott neve, Edessza.
Történelme
Korai története
Maga Şanlıurfa története ugyan az i. e. 8000 körüli időszakra nyúlik vissza (ekkortájt épülhetett a Nevali Cori templom és készülhettek az ásatásokon feltárt faragások), de a környéken folyó ásatások (Göbekli Tepe) tanúsága szerint feltehető, hogy a térség már a neolitikus forradalmat közvetlenül megelőző időkben emberi közösségek (prototársadalmak) otthona volt. A Eufrátesz–Tigris medence településeinek egyike, amelyek a mezopotámiai kultúra bölcsőjét alkották.
A török hagyomány szerint Urfa azonos a bibliaiUr városával,[forrás?] mivel a bibliai Harrán faluhoz is közel van. Az irakiak (és a legtöbb történész és régész) szerint azonban Ur a mai Irak déli részén volt.[forrás?]
Urfát a bibliai Ábrahám szülőhelyének is tartják[forrás?] – amire egy mecset is emlékeztet a városban –, illetve Jób szülőhelyének.
Római kor
A római császárok korában a főhatóság alatt saját királyai voltak, kiknek pénzverései joguk is volt.[2] Nevezetes arról, hogy közelében öletett meg Caracalla császár (Kr. u. 217.) [2]
A kereszténység hamar megjelent itt. Euszebiosz100-tól már püspökökről is ír. Első, biztosan ismert püspöke azonban csak 200 körüli.[3]
Az első ismert közlés, amely keresztény közösségi épületre vonatkozik, az edesszai krónikából származik: az itteni "templom" elpusztulása a 201-es árvízben.[4]
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom városaként Edessza nagy befolyású regionális központ volt, kifinomult nagyváros templomokkal, iskolákkal és kolostorokkal.
Az Oszmán Birodalom idején Urfa a gyapot, a bőr és az ékszerek kereskedelmének egyik központja lett. Az iszlám dominancia ellenére három keresztény egyháza is volt: a szíriai és örmény ortodox egyházak és a római katolikus egyház. Az utolsó szír keresztények 1924-ben hagyták el a várost, hogy Aleppó később „szír negyednek” elnevezett részében telepedjenek le.
Újkor
A város 1830-ban rövid ideig Muhammad Ali pasa igazgatása alá került.
Vallás
Şanlıurfát a próféták városának szokás nevezni. Itt élt Ibrahim (Ábrahám) próféta és Jób (Ayub) próféta. A város központjában található a Halil Rahman (a Kegyelmes Isten Barátja) mecset. A muszlim hagyomány szerint Nimród (törökül: Nemrut) itt szerette volna egy hatalmas parittyával Ábrahámot egy gigantikus tűzbe dobni. Ám a tűz rózsakertté változott, melynek helyén ma a szent halastó, a Balıklı göl áll. Ábrahám SárávalHarránban kötött házasságot.
Az iszlám tanításai szerint szinte minden próféta járt a városban. Jézus ugyan nem, de maga helyett elküldte ide Júdás apostolt, hogy megtérítse V. Abgarus király későbbi ortodox szentet.