Jóllehet a skandinávok viszonylag későn csatlakoztak az európai bronzkori kultúrákhoz kereskedelem útján, a skandináviai lelőhelyek gazdag és jó állapotban fennmaradt leletanyagot tartalmaztak gyapjú, fa és Közép-Európából importált bronz és arany felhasználásával készült tárgyakból. A skandinávok számtalan fontos európai és mediterrán szimbólumot vettek át, a sajátos észak-európai stílushoz igazítva őket. A mükénéi kultúra, a Villanova-kultúra, Fönícia és az ókori Egyiptom hatása mind azonosítható a korszak skandináv művészetének emlékein.
Ez a külső befolyás valószínűleg a borostyánkő-kereskedelem révén érvényesült. Az ebből a korból származó mükénéi sírokban talált borostyánkő a Balti-tenger térségéből származik, így joggal feltételezhető, hogy az északi bronzkor kultúrája a Borostyánkőút egyik szállítója volt. Számos sziklarajz ábrázol hajókat, és a kőhajókként ismert sziklaalakzatok is arra utalnak, hogy a hajózás fontos szerepet játszott. Néhány sziklarajz mediterrán hajókat ábrázol.
A korszakból számos sír és sziklarajz maradt fent, de jelentésük régóta feledésbe merült. Számos bronz- és aranytárgy is előkerült. A sziklarajzok a bronztárgyakhoz képest viszonylag durván megmunkáltak, így felmerült az az elmélet, miszerint különböző kultúrák vagy különböző társadalmi csoportok alkothatták őket. A bronzkori Skandináviában nem létezett írásbeliség. A sziklarajzokat a megrajzolt tárgyak alapján datálják erre a korszakra, például gyakran ábrázolnak bronz fejszéket. Az első régész, aki ezt a kapcsolatot leírta, Oscar Montelius volt.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Nordic Bronze Age című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.