PROFILPELAJAR.COM

	Érdi Krausz György
Született	1899. augusztus 31.; Budapest
Elhunyt	1972. szeptember 25. (73 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Krausz Simon
Foglalkozása	térképész; földmérő; mérnök;
Sírhelye	Új köztemető (58/8-1-85/86)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Érdi Krausz György témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Érdi Krausz György (Budapest, 1899. augusztus 31.^[2] – Budapest, 1972. szeptember 25.) magyar mérnök, geodéta, térképész.

Életpályája és munkássága

Szülei: Krausz Simon (1873–1938) bankár, gazdaság-politikus és Katzau Ida (1880-1936)^[3] voltak.^[4] Apai nagyszülei Krausz Mór és Koritschoner Borbála,^[5] anyai nagyszülei Katzau Frigyes (1842–?) kereskedő és Schwarz Róza voltak.^[6] Mérnöki oklevelet a berlin-charlottenburgi egyetemen szerzett 1924-ben. 1925–1938 között Budapesten magánmérnökként dolgozott. 1931–1939 között a Honvéd Térképészeti Intézet külső térképsze volt. 1938–1950 között a Nemzetközi Hálókocsi Társaság főtisztviselője volt. 1942–1944 között a Repülő Kísérleti Intézet külső kutatója volt. 1950–1957 között a Vasúti Tudományos Kutató Intézet kutatómérnöke, tudományos munkatársa volt. 1951–1954 között a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztályának vezető-főmérnöke volt. 1955-től az ELTE megbízott előadója volt a térképtudományi tanszéken. 1956-ban a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Űrhajózási Bizottsága és a Műszaki és Természettudományi Szövetségek Asztronautikai Szakosztálya megalakításának kezdeményezője volt, melynek 1964–1972 között ügyvezető titkára volt. 1957–1960 között a Kartográfiai Vállalat Térképszerkesztő Osztályának nyugdíjas tudományos munkatársa volt.

Térképészeti munkássága elsősorban a térképek vetületi elemzésére terjedt ki. Gazdasági atlaszokban alkalmazták a nevét viselő területtartó vetületet. Munkásságának másik területe az űrhajózás és a mesterséges holdak megfigyelése volt. Navicard elnevezésű, külföldön is bevezetett csillagászati számítótáblázat szabadalmát átdolgozta a mesterséges holdak követésére (1961). Az asztronautikai ismeretterjesztés területén kiemelkedő irodalmi és népszerűsítő tevékenységet fejtett ki.

Sírja az Új köztemetőben található (58/8-1-85/86).

Művei

A világűrrakétáról (Kincses kalendáriom, 1932. A gyakorlati élet általános útmutatója. Négy színes térképmelléklettel és 314 szövegközti képpel. A színes térképmellékleteket is tervezte és szerkesztette (Budapest, 1932)
A nemzetközi 1 : 1 000 000 világtérkép vetületének számítása és szerkesztése (Térképészeti Közlöny, 1935)
Térképhasználat, térképismeret (A Repülő Kísérleti Intézet kiadványa Budapest, 1944)
Tapasztalatok a térképhasználat körül (Térképészeti Közlöny, 1950)
A vasúti földrajz és a vasúti üzem (Budapest, 1955)
Földrajzi térképvegyületek (Budapest, 1956)
Általános térképtan (Budapest, 1956)
A mesterséges holdak geodéziai és kartográfiai alkalmazhatóságáról (Természettudományi Közlöny, 1957)
Vetületanalízis. Monográfia és benyújtott kandidátusi értekezlet is. (Budapest, 1958)
Földrajzi térképvetületek. Egyetemi jegyzet (Budapest, 1959)
A tengerhajózás és a jéghegyveszély (Földrajzi zsebkönyv, 1959)
A hiperbola-navigáció térképeinek szerkesztése. – A légiközlekedés térképei (Geodézia és Kartográfia, 1960)
Geodéziai kézikönyv (III. 3. rész, Budapest, 1960)
Légi forgalmi irányítók kézikönyve (szerkesztő, Budapest, 1962)
Repülőgépvezetők kézikönyve (szerkesztő, Budapest, 1962)
Az 1 : 1 000 000 méretarányú világtérkép helyzete (Geodézia és Kartográfia, 1964)
A Mars-szondák útja (Természettudományi Közlöny, 1965)
Kozmikus geodézia (Csillagászati évkönyv. 1969. Budapest, 1968)
A „Hold-kövek” sorsa – Műszerek a Holdon (Természet Világa, 1969)
A Föld természeti kincseinek feltárása és térképek készítése mesterséges égitestek felvételei felhasználásával (Fizikai Szemle, 1971)
Mérethű „kozmikus térképvázlatok.” (Természet Világa, 1971)
Célhoz értek a Mariner-, Mars-szondák. – Az Apollo-16 expedíciója (Természet Világa, 1972)

Díjai

Lázár deák-emlékérem (1968)

Jegyzetek

↑ ^a ^b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
↑ Születési bejegyzése a Budapest III. kerületi polgári születési akv. 2552/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
↑ Krausz Simon: A pénzember. Egy magyar bankár élettörténete. Kossuth Könyvkiadó, [Budapest]. 1991. 39. p.
↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 98/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
↑ Krausz Mór és Koritschoner Betti (Borbála) házasságkötési bejegyzése a pápai izr. hitközség házassági akv. 16/1870. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
↑ Katzau Frigyes és Schwarz Róza házasságkötési bejegyzése a kecskeméti izr. hitközség házassági akv. 15/1868. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 18.)

Források

Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
Névpont.hu

További információk

Bendefy L.: Érdi Krausz György (Geodézia és Kartográfia, 1972. 6. sz.)
In memoriam Érdi Krausz György (Sopron, 1978)
Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4
Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8