Középosztálybeli családba született, amelyben németül és magyarul is beszéltek. 1944-ben családjával és debreceni ménesükkel Baden-Württembergbe emigrált[pontosabban?], de 1948-ban a megmentett lóállománnyal együtt visszatértek Magyarországra. E tettük elnyerte a magyar kormány jóindulatát, és a család gond nélkül bekapcsolódhatott a hétköznapi életbe, a hazai oktatásba, ami a magyarországi németekre nem volt jellemző abban az időben. 1954 ás 1956 között az ELTE Bölcsészkarán germanisztikát tanult.
1959-tól a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségében dolgozott, 1972-ben a szövetség irodalmi szekciójának egyik alapítótagja. 1963-tól 1979-ig a Neue Zeitung, a magyarországi német nemzetiségi lap munkatársa, ebben az értelemben a modern magyar német irodalom gondozójának tekinthető. 1972-tól a Budapester Rundschau főszerkesztő-helyettese volt a lap megszűnéséig. Közreműködött az első magyar-német antológia, a Tiefe Wurzein (Mély gyökerek) 1974-es létrehozásában.
Ingmar Brantsch német író „a modern magyar német irodalom anyjának” nevezte. Fordítói munkájában a „sajátosan magyar” érzése hozzájárult a magyar, és ezzel együtt a magyarországi német irodalom megismeréséhez a német nyelvterületen, elsősorban a Német Demokratikus Köztársaságban. Egyik fontos fordítása volt Radnóti MiklósErőltetett menet (Gewaltmarsch) című verse. Kalász Márton méltatta azt az ékesszólást, amellyel kísérteties erővel teremti meg verseit.
Főbb művei
Karácsony. 1965
Tiefe Wurzeln. Antológia, 1974
Több nyelven, közös akarattal. Nemzetiségek a Magyar Népköztársaságban. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1976
Igele Bigele. Antológia, 1980
Die Linde, Zu zwei am Strand, Der Ästhet, Winterwalzer versek a magyar német szerzők Egy nyírfa vallomásai című gyűjteményében, 1980
Gefesselt ans Pfauenrad, Lehrbuchverlag, Budapest, 1981
↑A magyarországi nemzetiségi költők és írók lexikonja, 19
↑Búcsúzunk, 2020. november 23. (Hozzáférés: 2023. március 30.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Erika Áts című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Hattinger-Klebasko Gábor: A magyarországi nemzetiségi költők és írók lexikonja. [sic!] XX.–XXI. század. 1. kiad. Komlóska–Biatorbágy, 2016. Országos Ruszin Önkormányzat. ISBN 9789638913920
Ats, Erika. kulturstiftung.org. Kulturstiftung (2023) (Hozzáférés: 2023. március 30.)