PROFILPELAJAR.COM

	Árpád népe
	misztikus opera
Eredeti nyelv	magyar
Alapmű	Fonyódi Tibor: Keleten kél a nap
Zene	Szörényi Levente
Szövegkönyv	Pozsgai Zsolt
Főbb bemutatók	2006. március 28.–Budapest,Papp László Budapest Sportaréna

Az Árpád népe egy 2006-ban bemutatott magyar misztikus opera. A mű zeneszerzője Szörényi Levente, szövegét Pozsgai Zsolt írta Fonyódi Tibor Keleten kél a nap című műve alapján.^[1] AZ ősbemutatója a Papp László Budapest Sportarénában volt 2006. március 28-án.

Cselekmény

A mű a XI. század negyvenes éveiben játszódik. Főhősei Vászoly fiai, András és Levente.^[2]^[3]

Alább a cselekmény részletei következnek!

István halála után járunk, amikor is Orseolo Péter trónra kerülésekor egyre többen követelik vissza "Árpád népének" képviselőit. Vászoly két fia közül sokan a Kijevbe száműzött Andrásban látják a leendő magyar királyt. András éppen Jaroszlav fejedelem lányával, Anasztáziával lép frigyre, mikor a szertartáson hírt kap az Orseolo Péter ellen növekvő indulatokról. Kijevi csapatok támogatásával indul hazájába a Péter elleni ütközetbe, azonban a várt császári és pápai felmentő seregek elmaradása miatt csúfos vereséget szenved. Ekkor azonban mégis segítséget kap: testvére, Levente és Vata vezetésével megérkeznek a "fekete magyarok", az ősi törzsfők leszármazottai, akik hitük szabad gyakorlását kérik Andrástól a segítség fejében. András ezt meg is ígéri, de a császári és pápai támogatás érdekében mégis szószegésre kényszerül, elárulva ezzel Leventét és a győztes csatát segítő tömegeket. Elszabadulnak az indulatok, megindul a bujdosó magyarok üldözése. A lelkiismeret furdalástól gyötört András a Pilisben bolyong, hogy rátaláljon Leventére, s igazolni tudja tettét és önmagát testvére előtt. Nem tudja, hogy így akaratán kívül a királyi testőrséget is elvezeti testvére búvóhelyére. Rasdi táltosnő, Levente felesége azonban csodát tesz: a bujdosók áttáncolnak, áttűnnek a Fény Birodalmába. Egyedül Levente marad, aki magához akarja venni az Ősi Kardot az arra méltatlanná vált Andrástól.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

A műről

Keletkezése

A mű 2005 decemberében készült el.^[4] Alapját Fonyódi Tibor regénye, a Keleten kél a nap adta. A mű a történelmi eseményeket misztikus elemekkel átszőve mutatja be. A szerző szerint műve az árulásról szól, ami utalás avval kapcsolatosan, hogy András se tartja be öccse, Levente ígéretét az ősi hitet érintően. 2006 februárjában vették fel a műhöz a zenei alapot. Ezt a Tom-Tom stúdióban készítették Dorozsmai Péter és Kölcsényi Attila felügyelete alatt, a Honvéd Férfikar, a Budapesti Operettszínház Szimfonikus Zenekara és az Árpád Énekkar koprodukciójában. A terveknek megfelelően az opera CD-változata megjelent a bemutató idejére.^[5]

Bemutatója

Március 17-én a művel kapcsolatban egy sajtótájékoztatót tartottak. Ebben kijelentették, hogy a produkció nehéz helyzetben van: ez egyszeri és megismételhetetlen alkalomból adják elő. Ennek az volt az oka, hogy a darab 260 milliós költségvetéséhez csak az ORTT járult hozzá 140 millió forinttal, másrészről nem érkezett érdeklődés más színház részéről, aki bemutatná a darabot. Így csak két előadása lesz a darabnak a Papp László Budapest Sportarénában: egy főpróba március 26-án és a március 28-ai ősbemutató. Emiatt a művet filmre is rögzítik, hogy a televízióban is leadhassák. Az ősbemutatóra minden jegy elkelt.^[6]

Az operát egy 1800 m²-es színpadon adták elő, 20 m magas és 1000 m²-es díszlet előtt (amit 48 óra alatt építettek fel). A darab legnépesebb jelenetében 300 táncos és statiszta jelenik meg és 1500 fő dolgozott a produkción.^[7]

Közreműködők

Szereplők

Ez a szereplőgárda lépett fel a Papp László Budapest Sportarénában 2006. március 28-án:^[8]

Őse táltos/Árpád szelleme: Miller Lajos

András herceg, Vászoly fia: Kiss B. Atilla

Levente herceg, Vászoly fia: Feke Pál

Anasztázia, kijevi hercegnő, András hitvese: Auksz Éva

Rasdi, táltosnő, Levente kedvese: Újhelyi Kinga

Vata vezér, a zendülők feje: Molnár László

Pópa, ortodox pap: Cserhalmi Ferenc

Mór apát, katolikus pap: Tóth Sándor

Oszvald, császári főparancsnok: Kaszás Attila

Lehel; Bulcsú; Laborc szellemei: Kálloy Molnár Péter, Kalapács József, Makrai Pál

Alkotók

Zeneszerző: Szörényi Levente
Alapmű írója: Fonyódi Tibor
Szövegíró: Pozsgai Zsolt
Rendező: Nagy Viktor
Producer: Rosta Mária
Koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Karmester: Makláry László
Díszlet: Makovecz Imre, Götz Béla
Jelmez: Kovács Yvett Alida

Közreműködnek a Budapest Táncegyüttes és Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei.^[9]

A mű kritikai visszhangja

"A helyzetet csak azzal lehetne fokozni, ha mindezzel szembesíteném a Nemzet Provokátorát, gondoltam, teljesen hibásan. Az előadásra elcipelt Paizs Miklós ugyanis nem vetett papírra egyetlen, a szólásszabadság határait feszegető verssort sem, viszont sajátosan keveredtek arcán a döbbenet és fáradtság jelei. A végén én is úgy éreztem magam, mint akinek Kerényi Imre helyett a csokornyakkendős Bőhm bácsi tartott gyújtó hangú beszédet. Az Árpád népe ugyanis csak annyira volt provokatív, mint a Szomszédok, ahol megmondják ugyan a tutit, a nézőnek a végén mégsem a forradalom, hanem egy újabb sör jut az eszébe."^[10] (Földes András, Index.hu, 2006. március 29.)

"A darab azonban olyannyira gyenge és zavaros, hogy ember legyen a talpán, aki abból kihámozza a lényeget. A sajtótájékoztatón elhangzottak és a műsorfüzet nélkül nehéz lenne megérteni, miről szól, oly mértékben átlengi a miszticizmus, a sok jövő-menő szellem. Lehelé, Bulcsúé, Laborcé és főleg Árpád fejedelemé, aki a végén a makoveczi sziklák közül előtoluló gigantikus lépcső tetejéről intéz szózatot a jövőhöz.

Ami az opera zenéjét illeti, abban aztán végképp semmi örömünk. Szörényi Levente vigyázott rá, nehogy magukkal ragadjanak minket a dallamok, a ritmusok. A tizenkét szólóénekes, úgy látszik, nem annyira éneklésre kellett, sokkal inkább énekes beszédre, szájbarágós “tanulságok” kimondására."^[11] (Dulai Sándor, Szabad Föld, 2006. április 7.)

A mű utóélete

A művet 2007 elején mutatta be a Duna TV Antók Tamás rendezésében.^[12] Szörényi Levente azt nyilatkozta 2022-ben az ATV-nek, hogy ez a darabot szereti legjobban a szerzeményei közül, mert zenedramaturgiai szempontból ez a legkidolgozottabb. Egyben megerősítette, hogy nem szerez újabb művet.^[13] Egy a Mandinernek adott interjújában pedig azt mondta, hogy ezt a darabot mostanában nem veszi elő újra.^[14]