Anyai ágon (hesseni, hanau-ansbachi, baden-durlachi és kleeburgi felmenői révén) Maximilian herceg I. Gusztáv és IX. Károlysvéd királyok leszármazottja is volt. Apai ágon (lotaringiai felmenői révén) révén II. Keresztélydán király egyik utódjának is vallhatta magát.
Hét testvérből hatan érték meg a felnőttkort, köztük Auguste Charles herceg volt a második, két fiuk közül az idősebbik.
Auguste Charles születésekor apja, Eugène de Beauharnais a Francia Császárság marsallja (Maréchal de l'Empire) és Itália alkirálya volt, Napóleon császár kegyéből. Negyedik keresztnevét, a Napóleont Eugène herceg választotta, császári mostohaapja iránti hódolata jeléül. A család Milánóban, az alkirályi székhelyen lakott, Auguste Charles is itt született 1810. december 3-án. Gyermekéveit Milánó közelében, a monzai kastélyban töltötte.
1814-ben, Napóleon lemondása után apja, Eugène herceg megpróbálta Itália királyává kikiáltatni magát, de kudarcot vallott, és családjával együtt Münchenbe menekült apósához, I. Miksa bajor királyhoz, aki 1817. november 14-én Leuchtenberg hercegévé nevezte ki őt, ezt a címet gyermekei is örökölték. A család nyaranta az ismaningi kastélyban, telente Münchenben lakott. Auguste Charles és testvérei francia anyanyelvűek voltak, Münchenben tanultak meg németül, olaszul és angolul. 1824-ben, Eugène de Beauharnais elhunytával a 14 éves Auguste Charles lett Leuchtenberg II. hercege.
1831 februárjában a nemrég függetlenné vált Belgium Nemzeti Kongresszusa (Congrès national) megfelelő személyt keresett az új királyság első uralkodójának személyére. A jelöltek között szerepelt Louis Charles d’Orléans francia királyi herceg, Namur hercege (1814-1896), I. Lajos Fülöp francia király fia; Auguste Charles de Beauharnais, Leuchtenberg hercege és Károly osztrák főherceg, Németalföld utolsó Habsburg főkormányzója. Az első szavazás során Auguste Charles herceg a francia királyi herceg után a második legtöbb szavazatot kapta. A február 17-i második szavazáson királlyá választották Louis d’Orléans herceget, de Lajos Fülöp király visszavonta fia jelölését, helyette vejét, Lipót szász–coburg–gothai herceget ajánlotta, Louise-Marie Thérèse d’Orléans hercegnő (1812–1850) férjét. Február 24-én a Kongresszus küldöttei három új jelöltre, vallon és flamand főnemesekre szavazhattak, de a választás sikertelen volt. Az utolsó, negyedik szavazáson, június 4-én a küldöttek Lipót herceget választották első királyukká.
Házassága
Péter császár 1831. április 7-én lemondott a brazil császári trónról, és Amélie-vel együtt visszatért Portugáliába, ahol leányának, Mária infánsnőnek (1819–1853) érdekében harcba szállt a portugál királyi korona megszerzésért öccse, Dom Miguel, azaz I. Mihály portugál király (1802–1866) ellen. Auguste Charles herceg hazatért anyjához, a müncheni Leuchtenberg-palotába.
1834-ben Dom Miguelt angol és francia katonai segítséggel elűzték, és unokahúgát, Mária infánsnőt, Portó hercegnőjét II. Mária néven május 26-án visszahelyezték Portugália trónusára. 1834 szeptemberében Péter császár elhunyt. A magára maradt, köpönyegforgató családtagoktól körülvett királynő megbízható férjet keresett magának. Választása mostohaanyjának, Amélie hercegnőnek bátyjára, Leuchtenberg II. hercegére esett.
Auguste Charles herceg 1834. december 1-jénMünchenben képviselők útján (per procurationem) házasságot kötött a 15 éves II. Máriaportugál királynővel, I. Péter brazil császár és Mária Leopoldina osztrák főhercegnő (1797–1826) legidősebb leányával, I. Ferencosztrák császár, magyar és cseh király unokájával. Auguste Charles herceg hamarosan elutazott Portugáliába. Az ünnepélyes egyházi esküvőt 1835. január 28-ánLisszabonban tartották. A királyi házasság révén Auguste Charles herceget esküvője napján Santa Cruz hercegévé (Duque de Santa Cruz) emelték, és felvehette a „portugál királyi herceg, a királynő férje” (Príncipe consorte de Portugal) címet. Megkapta a Villa Viçosa-i Szeplőtelen Boldogasszony rendjének (Ordem de Nossa Senhora da Conceição de Vila Viçosa) nagykeresztjét.
A portugál fővárosban az uralkodónő férjének halála nyomán zavargások törtek ki, amelyeket a rendfenntartó erők nagyobb szabású bevetésével sikerült lecsillapítani. A fiatalon megözvegyült Mária királynő a labilis belpolitikai helyzetben az államérdeket szem előtt tartva félretette fájdalmát, és nyomban újabb házassági tárgyalásokba kezdett. 1837-ben feleségül ment a Szász–Coburg–Gothai-ház Koháry-ágából született Ferdinánd herceghez (1816–1885), akit később II. Ferdinánd néven társuralkodóvá is megtett.
Jegyzetek
↑ abThe Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)